Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá SMALKOVICS MIHÁLY. 3. köt. Buda, Egyetemi, 1839. (r.sz. 1822)

60 A' SZABDÁTLAN ÖSZVEFÜGGÉSRÖL tyíi vagy szálagkép' megoszlik, elágadzik, és a' cső' hosz­sza szerint fut. — Olly szűkülésre is gyakran találni, mellyek' középpontjukon fekélyedés lelt helyet. — A' húgycsőnek szűkülések általi tökéletes hezáródása igen ritka; hanem többnyire a' sokáig tartó szűküléseknél a' húgycsőnek azok előtti része öszve van zsugorodva. — A' húgycsőt béllő takony hártyának belfölületén tanyázó, úgynevezett húscsík, _ vagy kinövelek (mellyek ez előtt a' húgycső' szűküléseinek legközönségesebb okáúl tartat­tak, és majd mindenkor felcseréltettek azon bajjal, mely­lyet mi e' jelen fejezetben húgycső' szűkülésének neve­zünk), csak ritkán fordulnak elő. Némellyek azt állít­ják, hogy a' szűkülés mögött puha szemölcsökből álló kis rakásként találtathatok; mások pedig azt vitatják, hogy soha sem lelhetni őket a' szűkülés mögött, hawem csak a' húgycső' előrészén. Többnyire a' makkon 's makk­tyún előforduló kmövetekhez hasonlítanak. — Egy on­dószivárt gyakran szenvedett betegnél a' csónakos ároktól (hátra felé) egy hiivelyknyire a' húgycsőt gömbölyű ki­növetekkel láttam kitelve. HUNTER ') A' húgycső' szóküléseinél háromféle állapotot vett fel: 1. a' húgycső' alkatásának változásán alapult tartós szűkülést; 2. a' tartós húgycső-szűkiilésből 's görcsből szerkezeit állapotot; és 3. a' csupán csak görcsös szűkülést. — Ezen utósónak elfogadása azon véleményen alapúi, hogy a' húgycső' belhártyája izmos tulajdon­ságánál fogva terülékeny 's Ö3zvehuzódékonysággal bír. — De ezen vélemény a' vizsgálódások által már megczáfoltatott ; mivel ezek azt bizonyítják, hogy a' húgycső' hártyás része bizonyos, a' barlangos testekhez hasonló, befecskendezhető képelettel vau ugyan körülvé­ve, de semmiféle izom-tulajdonság benne fet^nem födöztethetik. 2). — C. BELL, 3), ki a' húgycsőt csupán csak rugalmasnak tekinti, azt hiszi, hogy a' húgycső' szűküléseinél némelly kórtünetek egye­dül a' húgyhólyag' nyakát, és a' húgycsőt körülvevő gátizmainak működéseiből származhatok. — Ámbár ezen vélemény valóban ala­pos, mindazonáltal még is, valamint olly sok egyéb kivezető jára­toktól, mellyek az izomféle tulajdonságnak semmi jelét sem mutat­ják, hanem csak csupán számos edényelágazásokkal hirnak, úgy szinte a' húgycsőtől sem lehet megtagadni egy bizonyos terüle'keny­séget és öszvehuzódékonyságot, a' nélkül mindazáltal, hogy ezen ne­vezettel: görcsös szűkülés, egyéb jelenetnek, mint egy(a' húgycső' belbörének alkatváltozásán alapult) olly szűkülés, mellyet tetemes gyuladás, a' húgyeső'felületén, vagy annak szomszédságábani nagy , érzékenység és az azt körülvevő izmok' felmagasztalt izgékonyságuk kísér , mi által a' szűkülésnek még erősb megszűkülése eszközöltetik. — Ettől meg kell különböztem a' húgyhólyag' nyakának és a' húgy­csőnek azon görcsös öszvehurkolódása' eseteit, melly minden gyu­ladás és életmives változás nélkül csupán csak történetből a' húgy­cső' 's-húgyhólyag' kórosan felmagasztalt érzékenységüknél fogva tá­mad, és többnyire csak múlékony. 4) Valamint minden sebes, vagy idült gyuladáshoz görcs szegődhetik. — Azon körülmény, hogy a' húgycsőnek halál utáni vizsgálatánál sokszor a' szűkülés' legkisebb nyomára sem akadni, ámbár kórtünetei a' beteget éltében kínozták

Next

/
Thumbnails
Contents