Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá SMALKOVICS MIHÁLY. 3. köt. Buda, Egyetemi, 1839. (r.sz. 1822)

KÜLÖNÖSEK. 15 III. A' csontok' ízvégeinek pszvenövéséről. MÜLLER , Diss. de anchylosi. Lugd. Bat. 1707. VAN DOEVEREN , Diss. de anchylosi. Lugd. Bat. 1783. MURRAY

, Diss. de anchylosi. Upsal 1797. DELPECH, Précis élémetaire. Vol. I. pag. 610. Minden szorosb öszveköttetése két csontnak, mellyek természeti állapotban mozgást engedő íz által egyesülvék, a' csukló mozgásának teljes veszteségét, (ízmeredést, ahkylosis-t) okozza. Az íz forr adást közönségesen valáságos-ra fvei'a) és á 1-ra (spuri a) különböztetik meg. — Az első alatt valamellv ízülés' mozgékonyságának az ízlapok' öszvenővése által okozott tökéletes hiányát; — a' második alatt pedig az ízülés' olly állapotját értjük, mellyben mozgékonysága többé kevésbbé csak gátoltatik , mint p. o. ezt az ízülések' huzamos gyuladásuk, az ízülésekhez közeli daganatok , a' szálagok' megdagadásuk , az izmok' öszvezsugorodásuknál 's i. t. tapasztaljuk. — Mindazonáltal ezen felosztás csalárd, és megvetendő, mivel az ugy nevezett á 1 í z f o r r a d á s-nál (ankylosis spuri a) a' mozgás-hiányt csak az említett betegségek' jeléül kell tekinteni, és a' gyógyteryöt is azok ellen intézni, és csak a' csontok' ízvégeiknek valóságos öszvenővése képel önlétp, íz forrad ás nevezetre nreftcníetegséget. Az ízlapok' öszvenővése különféleképen támad. Széltében az ízülést alkató részek' gyuladásának következésébül ered, főkép' ha az soká tart, 's az ízülés huzamosan nyugalomban tar tátik. A' gyuladásnak genyedésbe indultaísukkor, ha a' csontszúi roma szemoicsoK viszontagos öszvenővése eszközöltethetik. — Valamelly ízülésnek soká tartott mozgékonytalansága 1413. S. 1414. S. szemölcsözéa kap lábra, úgy