Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

90 AZ ŐSZ VE FÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. nek hosszú használtatása után. — A' baj mind inkább tovább haladván, a' lebegő íny általa elpusztúl, orrpusztulás (ozoena) az orrcs ontok szuva, csontfájdalmak szármoznak, de melly utolsókban az éjjeli elnehezedések hibáznak; a' csontok fölpöifednek, szu esik beléjók. 802. S. A' híganykórnak bélyege kisbedett öszvefüggés, és zsonghijányban állván, a' sülyhöz hasonlító senyvet teszen, az ellene ajánlott szerek ezek: a' higannyal való fölhagyás, a' betegnek meleg és szoros közéletbeli magatartása , a' szárcsa, a' szappangyökérfü, a' keserédes, a' bojtorján, a' gaják; — ásvanysav faszeritalokkal, az illatos savanyu festvény (tinctura aromat. acida) a' kénsavanyú festvény (tinct. snlfurico acida) fenyütoboz — vagy szaladfőzetben (decoct. malti); — könnyeden erősítő és öszvehuzó szerek; a' kína, a' kaskaril, a' narancs — és téli magyal levelei főzet - vagy forrázatban; későbben a' vas. A' higany kórnál rendszerint a' máj működéseiben is történnek zavarok, mellyek ellen az olvasztó vonatok, és az angol orvosoktul annyira javallott fecskegódricz vonata (extract. chelidonii maioris) szilcósval (soda) vegyítve 'stb. olly jó szolgálatot tesznek. — A' fekélyek helybeli gyógyítására sósavval készült ecsetnyalat, és biirókbül mézzel készített szájvíz; a' kötegeknél részint dárdanyos, részint gajákféle készítmények: szappanos dárdanvnedv (licpior saponis stibiati), am óriás gajákfestvény (tinct. gvajaci ammoniata); a' csontfájdalmaknál a' kína, mákony, és illatos fördők a' helyes szerek. — A' Struve éhorvoslása, valamint a' kén — és vasfördőknek használása is mint nevezetes gyógymódok ajánltatnak- — Ila ezen senyvnek elhárítása után, még a' bujasenyv megvolna, tígy leginkább a' vörös higag, faszeritalokkal egyetemben mondatik főkép fogonatosnak lenni. — Bátor bélyeglő legyen is az a' higanykórnál, hogy a' higany használása alatt roszabbodik, és ámbár ezen betegség ezen. ásvány alkalmozatára úgy is előjőjön, hogy bujasenyv nincsen mellette a' testben; p. o. a' higanygőz behatása által, 'stb. az azonban más részrül mégis igaz, bogy ezen baj gyakorta csak a' czéliránytalan, és elégtelen higanyos gyógyításnak, a' bujasenyves betegség isméti csillapításának következése legyen; a' honnan is az utmódos (methodisch) merész higanyos orvoslás mind a' higany kórnak mind a' bujasenyvnek véget vet. — Tapasztalásom szerint a' Zitt-