Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 85 gyógyulás utána ha megtörténik, állandónak mondatik lenni. A' só fogonata erösebb, az aragé gyöngébb, az aranyporé legcsekélyebb ; a' test fölizgatott állapotjában nem tanácsos adni ; az aranysóhuJ az első szemer 12. a' második 11. a' harmadik 10. és a' negyedik 9. részre osztatik , és ugyanannyi nap alatt költetik el, a' mennyi részre osztaték, még pedig minden por a' nyelvre, a' fogliusra , vagy a' tenyészrészek érzékeny helyeire dörgöltetik be. A' dobok­nál és igen fájdalmas fekélyeknél az aranypornak vagy aranysónak bedörgölése viasztapasszal esik meg. Számtalan tapasztalások bi­zonyítják azt , hogy a' bujasenyv ellen az aranynak fogonata sok­kal korlátoltabb és bizonytalanabb, mintsem azt Chrestien és Niel bizonyították : a' mi éghajlatunk alatt egyebként tapasz­talásom szerint nagyobb adagok kívántatnak , hogy a' fölebb em­lített tünemények általa előhozassonak. Az izgékony alkotmányu­aknál az arany veszedelmes dolog. Lásd., CHRESTIEN , Methode jatraleptique. 2. Edit. Paris 1814. Gozzi, Sopra 1' uso di alcuni remedii aurifici nelle malattie vene­ree, annotationi teoretico-practiche. Bologna 1817. Dictionaire des Sciences medicales. Art. Jatraleptique. PERCY , im Journal complémen taire du Dict. des Sciences medi­cales. Oct. 1818. NIEL , Untersuchungen und Beobachtungen über die Goldpräparale des Dr. CIIRESTIEN , in der Behandlung mehrerer Krankheiten , besonders der Syphilis. Aus dem Franz. von CERUTTI. Leipzig 1823. gr. 8. ODHELIÜS, in HUFELAND'S Journal. Bd. 44. I. St. 117. 1. DELPECH , az id. h. 403. 1. köv. 799. S. Angolországban azonban a' korábban csak az úgy­nevezett álbujasenyves betegségekre korlátolt higany nél­kül való gyógybánást minden bujasenyves bántalmokfa kiterjesztették, és ezen gyógymód több tiz esztendejénél, hogy a' legtöbb katonai kórházakban, és számos hires nevii gyógyászok által a' polgári üzönczségbcn is gya­koroltatván , a' higanyt lassanként szükségtelenné teszi 5 melly is ebben áll: Az első rendbeli bujasenyves fckélynél, a' mig gyu­lasztó bélyeg uralkodik, helybeli, és a' gyuladás na­gyobb lévén közvérbocsátások alkalmoztatnak, főkép a' íitymaszornál és makkörvnél; a' betegnek a' legnagyobb nyugalomban kell maradni, és a' hátszinti fekvést álta­lában el nem hagyni, hashajló közép sókat kap, és szo­rosan lobüzőleg él. A' fekélynek helybeli orvoslása ön maga állapotjához szabódik, az önhatásu ragályra épen semmi figyelmet nem vetvén. A' csucsorodott, kemény, egyenetlen szélii varfedte fekélyeknél lágyitó, fájdalom-

Next

/
Thumbnails
Contents