Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 71 A' helyben támadt dobok különösen szeretnek genyedéssel végződni; hol] tehát a' dobnak eloszlatása nem hamar és nem könnyen történik, ott azt erőszakosan nem kénytetjük, hanem a' genyedést lágyító pépegyvelegekkel, higany-és büröktapasszal iparkodunk megérlelni , és ekként bánunk a' dobbal mind addig, még csak magátul föl nem fakad. Ezen szerek a' dob folfakadása után is jó szolgálatot tesznek, hogy a' környéken lévő keménységet! eloszlatják. A'visszamaradó fekélyt mint bujasenyveset kell orvosolni. A' genynek süllyedése hogy elkerültessék, ollykor a' nyílásnak tágítása kívántatik. A' helyben-támadt dobnak erőszakos eloszlatása a' közönséges bujasenyvnek kitörését mozdíthatja elő. A' dob kemény edéssel végződvén , a' czélirányos higany orvosláson kivül, még szürke higanyirral és káforral higany- és bürök'— tapasszal, vagy iboló-kenőccsel tett bedörgölések alkalmoz tatnak. A' dobnak sokaktól ajánlott tályogokként való egyszeiu szúrás vagy selyemfonalak behúzása, vagy étető szerek által eszközlendö fölnyitását tapasztalásaimnál fogva az említett gyógymódnak utánna kell tennem. 777. S. A' kózbujasenyvnek gyógyítása a' higanynak erősebb alkalmozását óhajtja, mint az elsőrendbeli bujasenyves bántalmak. A' higany vagy hívül, vagy belől alkalmoztatik. 778. S. . A' higanynak külső alkalmozása csak olly esetekben ajánltathatik , hol azt a' beteg még mákofínyal, nyákos szerek és más effélékkel vegyítve sem tűrheti el, a' szokványos hasmenésnél, némellyek szerint még a' csontfájdalmaknál is. Ezen gyógybánás azonban könnyen nyálszivárt okoz, és némelly betegek által bőrük nagy érzékenysége miatt épen el nem viseltethetik. A' szürke higanyirból t. i. naponként vagy hosszabb közidőkben egy fél, egész egy nehezéknyi dörgöltetik a' test különböző részeire. De a' rágó higanyból készített fordők, félnehezéknyi rágó higany és ugyan annyi sósavas hugyagból álló keveréknek esténkint a' néhány napokig már az előtt langyos fürdőkkel megpuhított talpakra teendő másodnaponkénti fürdéssel, és szárcsagyök főzettel öszvelcötött bedörgölése — nem különben a' vörös higaggal szárazon, vagy nyállal keverve tett bekenések,