Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)
160 a' részek változott helyezete. észközöltetik, mellyek alatt ez, és a" fej a' második nyakgerincz fogképü nyujtványa körül tengelyként mozog. A' fejnek erőszakos hajtása által előre a' fognyujtványhoz forró szálagok elszakadhatnak, midőn aztán az egyenesen a' gerinczoszlop csatornájába süllyedhet. Ezen ficzamodás mindenkor igen nagy erőszakra történik, és a' megletteknél nem is könnyen lehetséges, mert a' fognyujtvány letörik inkább. A' fej fordulatai alatt az emlitett nyujtványnak oldalszálagai feszülnek, és ha az érintett mozdulás erőszakos fokig lcénytetik, akkor azok megszakadhatnak, a' nyujtvány pedig az első nyakcsigolyának haránt szálaga alatt elsurranván, a' gerinczoszlop üregébe sudamlik. Gyermekeknél, kiknél a' fognyujtvány még alacsonyabb és a' szálagok nem olly erősek, az oldalszálagok szakadása olly erőszakra megeshetik, melly a' fejet egyenesen fölfelé húzza. — Előhozhatják pedig a' második nyakcsigolyának ficzamodását a' következő erőszakok: fejre való esés nagyobb magosságrul, a' tarkóra esett nagyobb ütés, vagy valamelly nehéz testnek arra történt esése, tótágasállás, bikfenty, a' gyermekeknek fejőknél fogva való fölemelése. A' fognyujtványnak a' gerinczcsatornába való süppedése által a' gerinczagynak nyomása és szakadása okoztatik, é3 a' segedelem lehetetlen. — Némelly esetek mégis azt látszanak bizonyítni, hogy a' fognyujtványnak egyedül oldalszálagai erőszak által megszakasztva, a' beteg ezen állapotban életbe' maradt, ámbár az említett nyujtvány illyenkor egyedül a' haránt szálag által tartatott légyen helyben. DELPECH, Précis élémentaiie 'stb. Vol. III. 47. 1. 922. S. Az öt alsó nyakgerinczek a' nyaknak előre és oldalvást való hajlását , és annak forgó mozgását engedik meg, mellyek mértékhaladó fokban történvén, a' ferde nyujtványok ízfolűletei kölcsönös érületűkből kilépnek , egymásnak vetemülnek, és természetes helyzetükbe nem térhetnek vissza. Eddigien ezen ficzamodás csak egy oldalfelé tapasztaltaték t. i. mint külső erőszaknak, vagy az izmok által eszközlött erős oldalvásti fejforditásnak következelme. A' ficzamodásnak helyén azonnal nagy fájdalom támad, a' fej a' ficzamodásnak ellenkező oldala felé fordúl, 's ezen helyezetben mozdulatlan marad, a' fejet mozgató izmok nincsenek görcsösen öszvchúzva, az orjnyujtványok a' ficzamodásnak hely étül egész a' fejig természetes irányukból kilépnek.