Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)
idült 's genyedő megválások. 145 soha sem dugatik be; hogy 7 eleként a' betegnek egykori oldalvást fekvése, a' végbélnek csőrékkel eszközlendő tisztán és üresen tartása, a' testnek nagy nyugalerősitő életmód, és a' vizelletnek folyton tartó szima várgása által a' sipoly, ha csak lehet, behegedjen. — Ha illy sipoly a' kőmetszés alatt történt végbél sértésnek követközete, Desault '") és Dupuytren által a' végbélnek a' sérelem pontjátul kezdendő ezen bél' végéig teendő hasitása ajánltatott, és szerencsésen végre is hajtatott. — Dupuytren 2') a' végbélhólyagsipolyoknal izzó vas, és más étető szerek alkalmozata által tökéletes gyógyulást, vagy legalább tetemes javulást eszközlött akként, hogy seggtükrét (speculutn ani) (egy érczvájut) jól megolajozva a' végbélbe dugván, a'sipolynak helyét szorgalmasan kikutaszván, az izzó vasat a sipolyba egész a' hólyagig vezette. Hasonlókép kell a' pokolkővel is bánni, 48. óra múlva az égetés ismételtessék. A' közidő alatt hüs életrend, vigyázva alkalmozott lágyitó csőrék, és a' vizellet és bélsár anyagok lecsapolására a' hólyagba dugott rugalmas hudcsap rendeltetnek. Ot vagy hat égetés ollykor elegendő már a' bajon annyira segiteni, hogy a' vizelletnek folyama igen megfogy. 1.) Id. m. 355. 1. — Zang (id. m. Bd. III. Thl. 2. 230.1.) a' fölebb emlitett műbánási módot ezélirányosabbnak tartja, mint a' bél hasítását. 2.) Ammon, Paralelle der franz. u. d. deutschen Chirurgie. Leipzig 1823. 111. és köv. l.> A. Cooper (id. m. 339. I.) egy hudcső — végbélsipolynál egy a' hólyagba tolt kőkutaszon a' gátvarráulytul (raphe) balfelől metszést tön, egész míg a' kutaszt a' hudcső hagymáján által érezte, mire kétélű kést szúrt a' gátba aj diillmirígy és a' végbél közé, hogy emigy az ez és a' hudcső közt lévü sipolyos nyilás fölfejtessék. 897. SA' hólyagJiűvelysipoly gyuladás , fene, vagy terhes szülések alatt a' méhhüvely és hólyag repedésének következelme, és csaknem mindenkor állomány-vesztességgel jár. A' bajok nevezetesek, a' nemző részek a' szüntelen átszivárgó vizellet által meggyuladnak, fölevődnek, fólcserepedznek, kipállanak, a' szeméremajkak és vizlánok közé gyakorta kőhegedmény rakódik le, melly sok bajokat okoz; a' hólyag lassanként öszvezsugorodik, a' hudcső pedig megszűkül. Ezen "sipolynak jóslata mindenkor igen szomorú, a' javallat pedig kettős: t-i. a' húgy' átmenetelének meggátGHELIU5. SEBÉSZSÉG. II. K. 10 i HM i ;i üli .rjiiij 'I] i!<" Ä ' 1. J '! 1 i' fa Sf