Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT MEGVÁLÁSOK , MELLYEK NEM GENYEDNEK. 14 'a úgy nevezett anyának (Mutter) oldallikaiba húzott két két férczvégnek behúzása által történik akként, hogy minekutána ezek eléggé ráhuzattak volna, az anya csavar segedelmével záratik be.—Graefe későbben miután ezen műtétei mások által egyszerűbben vitettet volna véghöz, egy különös előlrül meghajtott csipeszt használt, mellyel ő az ínylebenyt szélétül mintegy fél vonalnyira megcsípvén meghúzza, és egy keskeny kusztorát a' hasadék szegletéhoz közel szúrván be, ezt fűrészölve (riszálva) húzza felülről alá felé, 's ekként választja meg a' csipesszel megfogott ínylebeny-csíkot. Hasonlókép teszen a' másik ínylebennyel is. — A' seb egyesítésére Graefe egészen egyenes tűköt használ, mellyek tűfogókkal (Nadelhalter) szúratnak be. A' fekete színű beolajozott czérna szálak a' seb felé nyújtott két kéz mutatóival először is sebészi , azután egyes csomóval köttetnek öszve, és közel a' csomóhoz metszetnek cl. Bei ScnwERDT az. id. h. und in seinem , und WALTHER'S Journal. Bd. X. 371. 1. Ebei (az id. h. 81. I.) férczelésre vagyis aggatásra rövid , egyenes, kétélű tűket, és egy oldalvást görbített orrmányu (Scbnabel) tűfogót használt; —Doniges olly hosszú nyakú, horogkép görbített hegyű, hegyénél füles tűt ajánl, melly egy ferdén lefelé hajtott markolatba van beszorítva ; minekutána ezen tűvel az ínylebeny széle hátulról előre átszuratott volna, a' fontalok egyik vége horog vagy csipesz által kioldatik; ennekutána az eszköz , a' nélkül hogy a' fonal kihúzatnék belőle, viszavezettetik, és az átellenben lévő iayfalon épen akként szuratik által mint az előbbenin ; a' feríal másik vége hasonlókép oldatván ki. Ezen hánás ártalmairól olvasd: Schmidt, Journal von Graefe und v. Waith er. Bd. Y. St. 2. 338. 1. — Wernecke halhéjas nyelű előlrül fülestűt használt: — Lesenbergnek tűje hasonló a' Donigestül ajánlotthoz, mellynek hegye befedeztethetik. (Diss. de Staphyloraphia quaedam Rostochii 1827). A' csomó ráhuikolására szolgáló eszközöket is különbözőleg módosították az említett sebészek. Wernecke két vájús kútász vesszővel egész az ínyig taszította a' csomót, és ekkor vágta el a' fonalvégeit; Ebei apró csőveket, Doniges pedig különös csomószorítót használt. Dieffenbach (az e. h. Febr. 1826.) a' hasadék széleit knsztorával újítja föl, és különös tűk segítségével, mellyeknek hát so üres részekbe olomsodrony van becsavarva, ölti ezt be , a' hasadékot az ólomsodrony öszvetekergetése által egyesíti, ezt az ínyvitorlátul néhány vonalnyira lemetszi, és öszvefont végeit fölfelé hajtja, hogy a' nyelv' tövét ne izgassák. — Az ólomsodrony erőtebb öszvehuzódást mondatik eszközölni. — Kívánt fogonattal vitetett véghöz ezen műtétei az eml. h. Juli 1827. 343 1.). Az ínyvarratnak fogonatát az által biztosítja Diefenbach, hogy az