Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

II. SZAKASZ. KÜLÖNÖS FAJAI A' GYÚL ADÁSNAK. 65 tátalan nyelv, kellemetlen száj iz, undorgás , nagyobb vagy kisebb láz, fejfájás, félre beszéd, álomkor, vagy dühösség által külölközvén, ezekután mint halovány, sárgálló, észrevétlenül végződő vörösség jelenik meg, melly egyenletlenül terjed el, szélei felé észrevétlenül enyészik el, ujjal tett nyomásra eltűnik, és nyomás után ismét megjelenik. .—Az orbáncz megjelenésével a' lázmozgalmak többnyire kisebbednek, vagy el is enyésznek, hanem az orbáncznak minden későbbi kiütését mégis láz követi. Ezen orbáncznak széke a' bőrhártya fölületén elterjedt nyirkos edényreczénél soha sem terjed tovább. Az orbáncz önfokának nagyságára, és az általa meglepett rész tulajdonságára nézve igen külónbözhetik, többnyire mégis izzadás , és vizellésbeli birálatos kiürítések, és a' fölbőrnek lehámlása alatt eloszlik, genyedéssel soha sem végződik, csak a' test alkotmánya igen rosz lévén, és más káros környülmények közt, mehet fekélyedés vagy fenébe által,mellynél a' romlás a' test folületétül terjed belebb az alatt fekvő részekre, honnét az orbáncz hullámzó kelevénnye soha sem képíődik, hanem illy esetben messze terjedő, nyílt, rothadó fekélyes fölületté leszen. Ha az orbáncz megtörésével beköszöntő bőrhámlás, nedves szerek, meghűlés, stb. által megakadályoztatik, akkor vízkóros daganattá változik. Ezen orbáncz igen szállékony, magátul, vagy inkább őszvehuzó nedves szerek alkalm izásáLul, meghűlés, után, kedvélymozgások által a' test fölületéről eltűnik, és agylobot, mell-és altestbeli gyuladást, dühödést, rángást, gutaütést, 'stb. okoz. -—Ezen orbáncznak okai az epeinger, a' máj működéseinek fölbomlása, gyomor-tisztátalanságok, nehéz emésztetű eledelek, a' verőczeresrendszer dugulása, és a' lég meg időjárás tulajdon uralkodó állapotjai lehetnek, a' honnét ősszel, és nyáron nem ritkán mint járvány jelenik meg. Lásd: BALLING , da3 Akklimatisations—'Erysipelas ; in Heidelb, Klinischen Annalen. B. VII. 176. lap. Ezen orbáncznak tulajdon fajtáját teszi a' hólyagos orbáncz. (erysipelas vesiculare , bullosum) , mellyben vagy mindjárt kezdetkor^ vagy később különböző nagyságú hólyagok, majd kása, majd borsó, majd tikmonv nagyságúak láttatnak, mellyek gyakorta öszvefolynak, és fölpattanván, varat, vagy harapódzó fekélyeket okoznak. 77. SFattyú vagy dlorbdncznah mondatik a' bőrnek csekély vörösséggel (bőrvoreg, erythema) járó huzamos gyuladása, mellynek a' valódi orbáncczal, képök hasonlatosságát kivévén, semmi köze sincsen, és a' bőrnek akár melly erősebb izgatása által előhozathatik; eíféle izgatáCHELIUS. SEBÉSZSÉG. I. K. 6