Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

.60 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. alatt valamivel elfűrészelni. A' viszamaradó lekélylap beteges ál­lapotjai azonban a' csonkitást későbben , raidön már ez egésség ál­lapotja jobb, szükségessé tehetik. 69. S. Az öregek üszkének orvoslása a' baj különböző álla­potjálioz képest különbözik.— Ha sérelem vagy más liely­belileg munkálkodó ártalom által szederjes vörösség, és daganat állanak be, úgy a' környülményekhöz képest, lá­gyító , csillapító , vagy száraz fűszeres borogatások ; heves gynladásnál pedig, és vérmes izmos egymiknél, .:adályok alkalmaztatnak. -— Csak ezen esetekről — és ezeken kívül a' bővérű betegekről—lehet azt érteni, hogy Dupuytren az érvágásokkal, nadályrakásokkal, tett lob ellenes gyógy­móddal olly sükeres foganatokat eszköziött légyen. — A' közönséges gyógybánást a' helybclihöz szükség intézni; nagy fájdalom lévén jelen, mákony, a'környülményekhöz képest elegendő nagy adagokban nyújtátik, söttmég zsong­öregbitő szerekkel is öszvckapcsoltatik. — Az öregek üsző­kének másik fajánál, melly azonnal kormossággal és a' részek öszvezsngorodásával lép föl, csak szállékony szerek­kel adott zsongöregbitők, a' különösen nagy fájdalmasság­nál mákonnyal párosítva nyújtathatnak; mellyek mellé helybelikép csillapító borogatások köttetvén, általok ritka esetekben a' harapódzó fenének lcorlátlódása és leválása díszlik, és még a' beteg egy ideig tenghet. BALLlNG-nál az id. h. P. POTT, Bemerkungen über den kalten Brand an den Fusszehen und Füssen ; in dessen Sämmtlichen chirurg. Werken. Aus dein Engl. Berlin 1787. Bd. II. 533. lap. Az öregek üszkének egy igen érdekes példányát közöltem a' Heidelberger Klin. Annalen B. VI. H. 1—ben , mcllyben egy 82 esz. tendős asszonynál a' kézen és alkaron harapódzó fene, az erők illendő ápolgatása mellett korlátoltatván , a' fenés résznek lemállása , és meggyogyúlása diszlett. 70. S. A' fekvélyes fene az ágynak illendő , és egyenlő föl­vetése, tollágyneműk helyett gereznákon fekvés, illen­dő tisztasága a' fehérnemüeknek, lepedőnek több izbe­ni váltása, a' fekvésnek gyakor változtatása, őz bőr­nek a' beteg alá tétele, és a' nyomott rész hideg víz­zel, ólomvizzel, vagy káforléllel való mosása által aka­dályoztatik meg. -— A' test megvörösödvén alája gyű­rök, lószőrbülkészült kis párnák, fölhasított gerezna du­gatik ollykép, hogy a' vörös rész üres helyre esvén, ne nyomassék , ezen kivül ólomvizbe , később borba , eczetbe, lővizbe mártott nyomadékok fölrakása, vagy pe­tefehér, és káforbul álló kenőcs bedörgölése is hasznosak.

Next

/
Thumbnails
Contents