Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

I. SZAKASZ. GYULADÁS ÁTALÁNOSANT. 43 nyomás, mint inkább mozgások által öregbedő, a' melegség szembetűnő, a' daganat a' szenvedő taghoz közeleső részek különbsége szerint majd keményebb majd lágyabb , a' vörösség csekély, ollykor alig tapasztalható , de gyakorta terjedt. Kimenetelei: oszlódás, áttétel, csontgumós hegedmenyek , fene, és fekélyedés, melly csak a' rostokat egymással öszvefoglaló sejtszövetben helyződik, és melly által a' rostos képeletek réteges lc^erepedzése eszközöltetik. Az üterek hártyáinak gyuladása vagy el lévén közönségesen terjedve erős szivdobogással 's érveréssel, 's nagy lázzal jár, vagy csak egy részt foglal el, midőn a' tünemények többnyire homályosak. Az üterek részintes forró gyuladása többnyire öszvenövésbe mén által; a' korcsvegyületü betegségen alapodott idült pedig megvastagodással, föllazulással, fekélyedéssel, mészféle gyurma letételével végződik, melly által nem ritkán az üídagok támadása kap létre. A' vérerei gyuladása ha részintes, csak a' gyuladás átalános kór jeleivel külölközik, de ha tovább terjeszkedik, sött a' nagyobb vérértörzsökökre veti magát, a'kor nevezetes tünemények u. m. igen sebes érverés, tetemsúly, nyugtalanság, félrebeszéd, 'stb. jelennek meg. Okai többnyire külső erőszakok; kimenetelei pedig 1.) a' vérérhártyáinak megvastagodása 2) vérpangások, és vérhegedékek , 3.) a' hegedékeny nyirknak kiizzadása, és éröbölenyészet, 4.) érverő-daganat képlődése , 5.) genyedése , és fekélyedése a' vérér falainak, inellyhöz pulikadás jár, és 6.) csontosodás. A' szívó edényekben a' gyuladás vagy külső ártalmakra 'stb. vagy az általok fölszitt beteges anyagok izgatása után következik, és a' szenvedő érnek egész a' legközelebbik mirigyig terjedő fájdalmas vörös daganata által nyilatkoztatja magat. Közönséges kimenetele az oszlódás. Az idegek vagy inkább hüvelyeik gyuladása nem ritka tünemény. Mivel az idegek keves tápláló edényekkel birnak, azért is a' gyuladás tüneményei, a' melegség, vörösség, daganat, szinté csak csekélyek lehetnek, és hangya-mászás érzésével, tompasággal, gyakrabban erős , szúró, az idegek lefolyása szerint lövellő , magát rohamokként mutató berzéczes elpattanással járó fájdalmakkal kezdődik, mellyekhöz lázmozgások, görcsök, és rángások kapcsolkodnak.—

/A' gyuladás idült, vagy forró lefolyású lehet. Az elsőt az ideges ülzsdbdndl, és más ideges fájdalmaknál, a' másikot pedig a' dermenetnél, a' víziszonynál 'stb. tapasztalhatjuk. Vizsgálat közben az idegliűvelyt vörösödve és dagadva találjuk az idegvelő ollykor olvadt, mint egy fenés, az ideghüvelyben gya-