Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)
172 II. OSZTÁLY. SEBEK. eszközleni, midőn vftgy idegen testet akarnnk a' sebből kiemelni, vagy sebbeli vérzést akarunk megállít ani; hogy az engedékenytelen alkotású részek a' mélyebben fekvő képeletek behurkolását; vagy a'geny'szaporodását és siipj iedését meg akadályozzuk ; valamint az ez előtt szokáson volt genyszalag húzás is csak azon esetre korlátoltatott, midőn a' sipolyos menet falai megkérgesedve vannak. ') Lásd 60 J. III. Szaggatott, tépett sebek, és zúzott, vagy roncsolt sebek. 291. S. A' szaggatott vagy tépett sebek ollyak, mellyek az előtt hogy valóban megválnának, a' kitágításnak legnagyobb fokát állják ki5 a' zúzott vagy roncsolt sebek pedig azok, mellyek tompa eszközökkel okoztatnak. 292. S. Ezen sebek annyiban egyeznek meg egymás közt, hogy a' választott részek életereje a' hatalmas zúzás, rántás , vonás, szaggatás által igen megváltozott. Képök és fölületök mindenkor rendetlen, széleik egyenetlen, lebenyenként fityegnek le, sőtt a' test egész részei vannak megszakadva. A' zúzás és kitágítás által a' részek érzékenységök és izgékonyságukat elveszték, azért,is ezen sebek eleintén csak sajognak, a' sebszélek vissza nem húzódnak. Ezen sebek csak csekély, ollykor épen semmi vérzéssel nem járnak, még ha nagyobb edények sértettek is meg. De ezen sértések után korán beáll a' nagy daganat, fájdalom, gyuladás, és láz, gyakorta a' rázódásnak nehez tüneményeivel is járnak ezen sebek, mellyek a' lövött sebeknél bőven elő fognak adatni. A' gyuladás hamar fenével végződhetik, melly annál sebesebben harapódzik, mennél jobban megrázattak a'közel fekvő részek. Idegtiinemények ezen sebeknél gyakorta szármoznak, főkép a' szaggatott sebeknél. A' genyedés erőmcritőve változhatik.