Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)
I. SZAKASZ. SEBEK ÁTALÁNOSAN. 437 238. S A' sebek jóslatánál következő pontokra szükség ügyelnünk. 1) A' seb miíieműsége. Mennél tisztább a' részek megválása, annál könnyebb és hamarább heged a' seb; mennél roncsoltabbak a' részek, annál nagyobb a' sértés , és annál hosszabb a' gyógyulás. A' szúrott sebek átalánosan nem veszedelmesebbek a' metszett sebeknél; roncsolódással, egyes képeletek részintes megválásával mégis gyakrabban köttetnek öszve; a' vérzést nehezebb megállítani, és ha a'hirtelen egyesülés meg nem történik, akkor a' sebnek csöves idoma a' gcnynek süppedését, és fulakadását okozza könnyen. A' sebben idegen testek lévén jelen, a' jóslat ezek' elmozdításának lehetségétül függ, mi által egyszersmind ha ezek veszélythozó anyagok valának, az általok az egész életmüségre áradandó bajok is elkerültetnek. 2) A' sebzettnek életkora, és alkotmánya. Fiatal egésséges egymiknél jobban gyógyulnak a' sebek mint az Öregeknél, senyveseknél, bujasenyv, görvélyben, sülyben 'stb. szenvedőknél, kiknél a' sebek hirtelen egyesülés által csak ritkán gyógyulnak, sőtt gyakorta fekéÍyekké változnak, mellyek a' közönséges baj bélyegeit viselik. 3) A' sértett rész jelessége, fontossága. A' seb annál veszedelmesebb, mennél nemesebbek a' részek, melly eket ér, és mennél erősebb a' sértés maga magában. Megkülönböztetnek a' sebek ezen tekintetből: átalában halálosakra (vulnera absolute lethalia) és történetből halálosakra (vulnera per accidens lethalia). Az elsőknél a' gyógyítás lehetetlen, és a' halál idejét sem lehet meghatározni. Az utolsóknál a' halálosság olly történetbeli környülmények által okoztatik , mellyek a' sértett egymi tulajdonságaitól, rendetlen vagy hibázó orvosi segedelemtől, vagy a' sebekhoz kapcsolkodó betegségektől függnek. A' sebeknek ezen fölosztása egyedül a' sebészt, nem pedig a' xtörvényszéki gyogyászt érdekli. Ide tartozik, ha a' sébgyógyulás után marad-e hátra valamelly maradandó baj (damnum permanens), és millyen? 4) A sértett rész alkotása. Az érdús kép eletekben a' vérzés nevezetes. Ha valamelly tagnak edénytöi-zsökei sértettek meg, akkor a' vér' megállítása után a' keringés a' második és harmadik rendbeli edények kitágulásátul, és magasztalt tehetségöktül függ, mi ha nem történhetik, a' seb halállal végződik. Ila csak megkar-