Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

47 Útrészeinek az életművet testre való működésüket kö­zönségesen üsinerni, hogy e'ként az ezen létrészekre nézve művészileg kipuhatolt még egészen, vagy legalább elegendőleg nem ösmert test tápláló tulajdonaihoz már előleg is vethessünk, a.) A czukor a harmadik rendbeli eledelekhüz tartozik; b.) az olaj a negyedik rendbeli tápláló szerekhöz számláltatik, mely mégis csak az á­letműség nemtelenebb részeit képes táplálni. —- Ezen két tápláló létrész mégis valamivel nagyobb mennyiség­ben adatván , magoknak, ugy az egyebb eledeleknek, és a bélcső nedveinek kiürítésüket okozzák ; c.) a nyák a harmadik rendbeli eledelékhüz vitetődik. d.) a kemé­nyítő pedig az első rendbeli^khüz ; végre e.) az érvény a negyedik rendbeliek közé számláltatik, azon külümbség­gel , hogy ő az embernek tükélyesebb részeit is képei táplálni. — Ezeket előre bocsátván a nüvenyek országá­bul eredő eledeleket a következendőkben adandjuk elő. 51. S. A fünemu tápldlmányok (Herbae) vizes növényéit, melyek nyákot, czukrot, és keményítőt kis mennyiségben foglalnak magokban , a honnan a harmadik rendbeli e­ledelekhüz tartoznak. Ilyenek: a fejes káposzta (Bras­sica capitata), a téli fodros káposzta (Brassica sabellica), a kék káposzta (Brassica coerulea), a kartifiola káposzta (Brassica botrytis), a kerti paréj (Spinacia oleracea), a küvér porcsin (Portulaca oleracea), a kerti saláta (La­ctuca sativa),a sós lórom (Ruinex acetosa), a madár sós­di (Oxalis acetosella), a turbolya (Scandix cerefolium), a petrezselyem (Apium petroselinum), a zeller (apium gra­veolens) és a vízi meg kerti torma. 52. s­Az édes gyökerek (Radicet, duleet) ugyanoanrend-

Next

/
Thumbnails
Contents