Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

17 a.) az akármelyik életre beható valamivel kellemesebb 'ösztönök a nekik kiszabott korlátokat álthatván, könnyen közönségesekké lévén, mind a két élet életmüveiben tartós, és egész a parányéletmüvezetségig haiti változásokat okoznak. b.) mivel elrendeltetésünk ellen látszik lenni, hogy szüntelen kellemetlen behatásoknak legyünk kitéve. c.) minthogy az állati életben egyik érzés a másikat szüli, és az előbbeni a reákövetkezÖ másikot a kifejlődésre elősegíti: követközik, hogy az oly ember, ki szüntelen főképp tápláló életbeli kellemetlen ösztönöknek van kitéve, az első fokon lévő érzésre működő, leginkább a tápláló életet az állati élet méltóságára emelintő kellemes ösztönöknél egyebet nem igen vesz föl; nem csuda tehát ha az ily ember az állati élet föleőbb tehetségeinek gyönyörűségeit nem érezheti. d.) mivel az erős alkotinányu ember az ártalmos behatásokat nem ösmeri, gyakran megesik, hogy azok ártalma ellen magát oldalmazni nem képes. 24. j. Ha az alkotmány az egésséggel oly szoros öszvekotetésben van , és ha a szerencsés alkotmány leginkább kedvez az ember egés3égének és boldogságának, ha ez azon zsinórmérték, mely az ösztönök kellemségöket^ ímámosságokat, és kellemtelenaégöket az egésség javára sokkal bizodalmasabban jelenti, mint a más két alkotmány : követközik , hogy távolabb tekintetből a sztrenesés alkotmánynak megszerzése az éptannak nem csekélyebb czélja legyen, mint magának az egésségnek megtartása a legközelebb tekintetből 5 és csakugyan ezen tudománynak második részében mindenütt arra fogunk törekedni, hogy miféleképp lehessen a szerencsés alkot2 Á