Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

3 berek által több századok lefolyta alatt tett és szerzett tapasztalásaikbul elláthassuk } honnan a betegségek o~ ' kairól szóló tanítás is , mely a kórtudománynak (Patho­logia) egy része, az éptannak fölállítására elkerülhetet­lenül szükséges. — Es csakugyan ezen a tapasztalások­bul elhúzott elvek teszik az éptannak valódi oldalát, melyek ugyancsak ezen tudománynak észképi oldalát meg­hatván, benünket az éptan czéljának elérésére az épta­nos gyakorlásokban (exercitationes liygiasticae ) karon, fogva vezetnek. 4. S. Az éptannak nagy haszna ön széles kiterjedését párhuzomos arányban óhajtja; honnét az követközik r hogy őtet nem csak a gyógyásznak, de más minden olyas embernek is, kire más emberek akármely tekin­tetből bízva vannak , tudni kelljen. Ezen állításnak kö­vetközésében kétféle módon lehet az épiant fölállítani; 1.1. közönséges haszonra, az említett módszerint (3. %.) és a tanuló orvos számára, az élettudománytól, mennyi­re csak lehet, a kórtudománytul pedig tökélyesen meg­választva. '— Mi is ezen utóbbi módon adjuk elő az ép­tant, főképp azért, hogy a gyógytudomány külömböző részeit egymás közt öszve ne zavarjuk. A tanuló, ha szükség, a közönséges haszonra szolgáló éptant az or­vosi tudomány külömböző részeiből öszvetévőleg ön ere­je által is képes lesz gondolkozásában előteremteni ^ sutt ügy an ő az ezen tudományban szerzett egyes embert ér­deklő éptanos fogatit egy egész emberi társaságra al­kalmozva terjesztvén, képes leend az úgy nevezett orvo si háttant (Politia medica) annyira a mennyire fölfogni. 5. f. Az éptannak mind az egész gyógy tudományra. ? 1 ^

Next

/
Thumbnails
Contents