Bugát Pál – Schedel Ferenc: Magyar-deák, deák-magyar orvosi szókönyv az Orvosi Tár első két évéhez. Pest, 1833. (r.sz. 28833)

Az itt közlendő mű- és ritkább szavak' nagy részét ollyannak fogják találni olvasóink , melly részint a' köz divatból véve , részint a' gyökerek'és képzők'rendszere szerint vagy összetétel által teremtve, előttünk már mások által is használtatott; de van elég ollyan is, melly, a' szükség ngy hozván magával, általunk liozatott-föl először. Lesznek amazok közt jobbak és silányabbak, valamint vannak ezek közt is elsültebbek és ingadozóbbak, sőt ollyakis, mellyek nyelvünk' természete' fenkövét nehezen állandják-ki; ideje tehát hogy azokat mind öszvegyűjtve , bírálat vé. ett a' tisztelt közönség elébe állítsuk. Mi, valamint eddig egy részről minden utczai, szemet, semmit sem tanító betyárgúnyokat illendő hallgatással megvetettünk, jól tudván, hogy az illyeneken kivitt győÄödelembol is, iuxtaillud: „vineo aut vincor, Semper ego maculor" mindenkor piszok háromlik a' győztesre; úgy más részről jóakaró, tudományunk- 's nyelvünkbe mélyebben avatott ügyfeleinket kérjük , hogy gyöngeségeinkben erősíteni, ingadozásainkat gyámolgatni, hiányainkat pótolni méltóztassanak.