La Langue János: A’ magyar országi orvos vizekről… Nagy –Károly, Károly Antal –Klemann József, 1783. (S. 0905)

ELÖL - JÁRÓ BESZÉD. I

1 , '(f , ^ TekcntetesNemSMa, és Somogy Vármegyeä v béli Jo Barátim halván's tapafztalván Hor, vátb nyelven kibotsáttatott Múnkátskámnak: De aquis medicatis Regnorum Croatiae et Sclavooiae hasznos voltát, engemet meginted tek, witfrt én azt Magyar nyelven is világo/ságnz wem kívántam ereßteni ? Egyßerfmind obajtá- ' nak ollyas férfiút, jé/ <z' Magyar Nemzetnek baßnára azt mivelné 9 a? mint én az Horvátbók' javokra tfelekedtem. ^frr^ nézve engemet meg is dorgáltak! Én pedig bizonyos okókbol azon Munkának elkéfiitésére magamat azonnal felnem ébrejzthettem. De idővel általlátván, am/ a' kößégnek , Zíg ink'ább az igyefogyott fiegényeknek, kiknek ninífen mindenkor kezek úgyébenn az értelmes Orvos, javokra lehetnék ; azért fére tévén minden ellenkező okokat, ^ munkának adtam kezemet tudván fáradságomnak könnyebbfigét annyira, hogy az oktatáfoknak Tzikkelyik 's Rendtartáfik, mellyek az orvos vizeknek ?yakorláfokbann vagy ital, vagyFörd'ó által kívántatnak, a' Nemzetek közt egyenlők legyenek. E' végett nem volt fiúkséges ebbenn a' dologbann iijonmn munkálódni, hanem tfak némelly váltózafokát tenni, tudni-illik az Horvátb vizek helyett Magyar V) f.