Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Régi/új szempontok a jelenkori tárgykultúra értelmezéséhez Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Tárgyak szimbolikája Illés Péter

Régi/új szempontok a jelenkori tárgykultúra értelmezéséhez Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Tárgyak szimbolikája. Budapest: Új Mandátum. 2005. 246. p. f\ társadalmi valóságok szimbolikus jelenségeken keresztül való értelmezése jelentős hagyományokat képvisel a társadalomtudományokban. A különféle szimbólumelméletek kiindulópontja lényegében arra a felismerésre szűkíthető, mely szerint az ember - eltérően például az állatoktól - egy általa teremtett világban él, és ez nem a dolgok, hanem a szimbólumok világa. Tulajdonképpen ez a mesterséges környezet, az ember létezési dimenziója a kultúra. Az ember tehát szimbólumkészítő és -használó, szimbólumok által „behálózott", uralt lény, és ilyeténképpen szimbolikus tevékenységének feltárása az emberi lét sokrétű megismerését teszi lehetővé. Ennek az alapténynek a körülírása során a különböző iskolák rendkívül sokféleképpen használják a szimbólum fogalmát, jelentése a mindenkori kérdésfelvetéstől függ. Magyarországon Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor évtizedek óta foglalkozik kitartóan szimbólumkutatással, a szimbolikus jelenségek elemzésével, illetve a szimbolizáció mibenlétének kérdésével. A saját társadalom kutatása során - az anthropology at home egyfajta hazai recepcióját megvalósítva vagy inkább kifejlesztve - az I 980-as évek közepétől egyre markánsabban vált érdeklődési területükké a jelenkori magyar társadalom szimbolikus mozzanatainak vizsgálata. Nem mellékes, hogy az idevezető utat elsősorban a rendszerváltozás körüli időszak értékkutatási tapasztalatai jelölték ki. Kutatási módszerüket oktatási anyaggá tisztázva I 995-ben adták közre Rejtjelek 2 címmel (Kapitány Á. - Kapitány G. 1995), sőt még ugyanebben az évben napvilágot látott a szimbolizáció és a szimbólumelemzés történetét felvázoló Jelbeszéd az életünk első kötete is (Kapitány Á. - Kapitány G., szerk. 1995), melyet 2002-ben egy újabb többszerzős „interdiszciplináris körkép" követett (Kapitány Á. - Kapitány G., szerk. 2002). A Latható és láthatatlan világok az ezredfordulón címmel még 2000-ben megjelent könyvük már a magyar társadalom széles területét felölelő szimbolikus változások áttekintését vállalta az 1990-es évekre vonatkozóan (Kapitány Á, - Kapitány G. 2000b). Mindeközben a hétköznapokban használt nemzeti szimbólumokról újabb sikerkönyvet írtak; az eredményeiket összegző Magyarságszimbólumok az I 999-es első kiadását követően 2002-ben már a harmadik, bővített kiadását jegyezte (Kapitány Á. - Kapitány G. 2002 [1 999]). Szintén az I 990-es évek Magyarországát dokumentálja, ezúttal a lakások szimbolikáján keresztül, a még 2000-ben publikált Beszélő házak című kötetük is (Kapitány Á. - Kapitány G. 2000a). A 2005-ben megjelent Tárgyak szimbolikája hozzávetőleg ez utóbbi munka folyta-