Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Az ünnepek és a rítusok megértése We are what we celebrate - Understanding holidays and rituals Kovács Zsuzsa

értelműen a kohézió irányába, úgy ez a nemzeti ünnepek kapcsán sem mondható el. A társadalom nem egységes, nem homogén, így a különbségek mentén a nemzeti ün­nepek esetében is eltérések, konfliktusok alakulnak ki (I 98-199. p.). * * * A bevezető tanulmányban leírtaknak megfelelően a kötet írásai sok tekintetben iga­zolták Dürkheim rítusok társadalmi működéséről szóló elméletét. Láthattuk, hogy az ünnepekben, a rítusokban összetart a közösség. Ezek az alkalmak lehetnek nyilváno­sak, így megnyilvánul bennük a csoport, amely a rítusokban önmagáról kommunikál. A rítusok, ünnepek valóban alkalmasak arra, hogy kizökkentsék a közösség tagjait a mindennapokból, a szokásosból, ezzel pedig lehetőség nyílik a határok, a közösség kapcsolatainak, a tagok egymáshoz való viszonyának újradefiniálására. A kötet szerzői azonban tanulmányaikban arra is rámutatnak, hogy a rítusok mű­ködése a modern társadalmakban közel sem ennyire egyszerű modellben történik, hiszen a nyilvános ünnepek mellett vannak olyanok, amelyek a család privát szférájá­ban kapnak helyet; más alkalmakkor a közösségben megnyilvánuló feszültségek jönnek felszínre, így az ünnepen sokszor nem az egységesítés, hanem sokkal inkább a külön­állás felé ható erők kapnak főszerepet. A modern társadalomban, amely a Dürkheim által vizsgált, primitívnek és egyszerűnek titulált társadalommal ellentétben egyáltalán nem egyszerű és homogén, nem várhatjuk, hogy az ünnepek maguk is egyszerűek, egyértelmű jelentéssel bírók legyenek. Maga Dürkheim írja 7\ vallási élet elemi formái című munkájában (Dürkheim 2003), hogy az általa megalkotott rendszer csak arra a társadalomra alkalmazható, amelyre ő felállította. A tanulmánykötet a kortárs neo­durkheimiánus gondolkodás példájaként annak is bizonyítéka, hogy az 1 9 12-ben meg­jelent munka a mai napig nem vesztette aktualitását, és továbbra is vezérfonalat ad a társadalomtudományi gondolkodásnak. JEGYZETEK 1. Amitai Etzioni a George Washington University tanára, alapítója és igazgatója az Institute for Communitarian Policy Studiesnak. Szociológiát tanított a Columbia Universityn, a Harvard Business Schoolon, az University of California at Berkeleyn, és az Amerikai Szociológusok Szö­vetségének elnöke volt 1994 és 1995 között. Több mint húsz könyv szerzője. Tanulmánya a jelenlegi kötetben: About the Contributors. In We areWhatWe Celebrate. Understanding Holidays and Rituals, 247-248. p. 2. International Encyclopedia of Social Science (1968), American Sociological Review (1 975-1 995), American Journal of Sociology ( 1 975-1 995), Encyclopedia of Community (2003). 3. A fordításban a kifejezések tartalmi fordítására törekedtem, a szerző által megalkotott társada­lomtudományi fogalmak fordítási nehézségei miatt. Az újraegyesítő ünnepek angol változata: recommitment holidays, a feszültséglevezető ünnepek angol nyelvű változata: tension management holidays. 4. Elizabeth H. Peck az urbana-champingi Illinois University oktatója. Tanulmánya a jelenlegi kö­tetben: Who are we and where do we come from? Rituals, families and identities. 43-60. p. 5. Gary Gloss a Pensylvanian State University oktatója. Tíz könyv szerzője, szerkesztője. Tanul­mánya a jelenlegi kötetben: Just for kids: How holidays became child centered. 6 I —73. p.

Next

/
Thumbnails
Contents