Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

A szűk határú, tanyás Zsombón tehát nem volt múltja a nagy volumenben való termelésnek, nem volt hozzá elégséges földmennyiség. A szakszövetkezet idején a tagi gazdaságok 70 százaléka I és 5 hold közötti területtel rendelkezett, s mindössze tizen­négy 10 hold feletti gazdaság volt. 8 Erre a falura a kis területeken folyó, egyre intenzí­vebb gazdálkodás lett a későbbiekben mindinkább jellemző. A rendszerváltás utáni évtizedben 9 a zsombói gazdák átmenetileg igen jól boldogul­tak, éppen már korábban kialakult, önállóságot és rugalmasságot kívánó attitűdjük mi­att. 10 A rendszerváltás nagy hozadéka volt számukra is, hogy a korábbiakkal ellentét­ben immár lehetett mezőgazdasági gépeket venni, sőt, a drágábbak megszerzéséhez állami támogatásra is lehetett pályázni, s ez lehetőséget nyújtott a korszerűbb technológiák megvalósítására. Ez a lehetőség a Homokhátság több településén nagyobb birtokteste­ket eredményezett, mivel kis területen egyre kevésbé lehetett rentábilisan termelni. így történt például az ehhez a tájegységhez tartozó, de Zsombónál lényegesen nagyobb határú Zákányszéken 11 is. Utóbbi községben 2000 lakoshoz 6000 hektárnyi terület tar­tozik. Az itt kialakuló nagyobb méretű családi gazdaságoknak nagyobb a megtartó ere­jük, Zákányszéken több fiatal gazdálkodik a szüleivel közös családi agrárvállalkozásban, mint Zsombón, 12 kevesebben vándorolnak az iparba. Zsombón is azok árutermelők tudtak maradni, akik összeálltak, „összetolták" az egy­két hektárjukat, és a korábbinál nagyobb ültetvényeket hoztak létre. Gazdasági eredmé­nyességükhöz természetesen az is kellett, hogy családjuk révén vagy saját ügyességük­nek köszönhetően - s a kettő egymásnak szinte előfeltétele - tőkeerősek legyenek, illet­ve megfelelő szakmai tudással bírjanak. A közeli, nagy határú Zákányszéken például természetes, hogy egy törekvő gazda 30-50-80 hektáron gazdálkodjon. Ez a nagyobb méretekben való gondolkodás egymást inspiráló, öngerjesztő folyamat is, ami Zsombón valójában még ma sem indult be, ami­kor pedig már igen olcsón lehetne itt földet venni. Csak néhány olyan család van - köz­tük vizsgált családunk is -, amelyik nagyobb méretekben mer gondolkozni, s 10-20-30 hektáron gazdálkodik. Ez itt már nagy gazdaságnak számít, ami a helyi termelési hagyo­mányok el nem hanyagolható szerepét mutatja. Az EU-csatlakozás óta a fejlődés megállt, sőt visszaesés mutatkozik, mivel a zsombói gazdák egyre kevésbé tudnak árujukkal a piacon érvényesülni. Az ok itt is, mint má­sutt, a piac telítettsége, az agrárolló növekvő szétnyílása. Ezen kívül most, amikor megint nagyobb birtokszerkezetek vannak kialakulóban, Zsombó szűk határa - amely mindössze 2500 hektár, és ebben 4800 birtoktest van -, 13 egyre inkább hátrányként jelentkezik. A hatékony gazdaság mérete pedig mindinkább nő. Ma mintegy 300 mezőgazdasági árutermelő család van a faluban. Ezek közé nem számítjuk be az 1-2 hektáron, nem profi módon gazdálkodókat, akik közül folyamato­san sokan mennek tönkre és hagynak föl a gazdálkodással. A középmezőnybe körülbe­lül 50 család tartozik, a korábbi l/6-a. Az élmezőnyt 8-10 család alkotja 14-ide tartozik vizsgált családunk is -, amelyek a felsorolt előnyök mindegyikével rendelkeznek. Ezek a családok sem élnek azonban luxusban, mivel nyereségük nagyobb részét visszaforgat­ják gazdaságukba. A kiválasztott Deák család gazdálkodását a következőkben az adottságok és kihívások kettőségében próbáljuk meg szemügyre venni. Épp ezért a vizsgálódást az „ősökkel", konkrétan az 1907-ben született nagyapával

Next

/
Thumbnails
Contents