Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

Speciális gépeik A gépesítés nemcsak a hatékonyságot és az emberi munka kiváltását szolgálja ebben a gazdaságban, de gyakran új technológia meghonosításával jár együtt. Az erőgépek mellett ezért egyre több speciális gépre van szükségük. Minden új növény termesztése komoly beruházással kezdődik, meg kell teremteni hozzá a lehető leghatékonyabb technológiát, s ez általában új gép vásárlását jelenti: „Más azzal oldja meg, ami van. Én szeretem, hogy mindenhez speciális, arra tökéletesen megfelelő gép legyen. Ha nem, akkor alakítok rajta. Ez a hatékonyság, mindig agyalok." Speciális gépeik nagy száma önmagában a magasabb technológiai szintről tanúskodik. Már szó esett arról, hogy Tamás Olaszországban, a Pó-síkság eperültetvényein ismeri meg a korszerű, „bakhátas" epertermesztési technológiát, s ott az ehhez használt gépet is a helyszínen tudja tanulmányozni. Az itt látott gép azonban nem nyeri meg teljes egészében a tetszését, mivel véleménye szerint túlságosan tömöríti a talajt. Ezt ő szeretné kiküszöbölni. A látott új technológiát tehát nem egyszerűen lemásolja, hanem azonnal tovább is fejleszti. A szakszövetkezet gépeinek felvásárlása során rájön, hogy az itt sárgadinnye-ültetéshez használt síkfóliázógép bizonyos átalakításokkal alkalmassá tehető céljaikra. Hármasban, bátyjával és annak barátjával, M. Andrással megtervezik az új gépet, s Jóska bácsi, a család géplakatosa az ő ötleteik alapján „bakháthúzó" géppé alakítja a síkfóliázógépet. Eperültetőgépükkel apjáék eperföldjét is ők ültetik be, sógoruknak pedig kölcsönadják a gépet, s M. A. is ezt használja. Azóta már van néhány bakhátazógép a faluban, mivel mezőgazdasági kiállításokon drágán ugyan, de már meg lehet vásárolni. Speciális gépeket konstruálnak a vállalkozásukban komolyabban csak pár éve elkezdett sárgarépa-termeléshez is, a két testvér, főleg Tamás ötletei és Jóska bácsi közreműködése segítségével. Egy répaásó gép és négy répaszállító kocsi készül a cél érdekében. A répaszállító kocsik alapjául nagy takarmánybegyűjtő kocsik szolgálnak, amelyeket még szintén a téesz árverésén vettek. Ezek felépítményét leveszik, és platót készíttetnek hozzá. Répaszedéskor a négy kocsihoz négy traktorra van szükségük. A saját két gépükön kívül egyet édesapjuktól, a negyediket pedig Ildikó zákányszéki apjától kapják kölcsön, hogy az általuk kidolgozott technikával és az ahhoz kialakított répamosó géppel lemosott répájukat hűtőházba szállítsák. Pontosabban az a fontos, hogy a munka fennakadás nélkül menjen. Sp Míg, mint láttuk, az erőgépeken nem lehet spórolni, ezzel szemben az olyan speciális gépeket, mint a „bakháthúzó gép", amelyet az eperültetéshez konstruálnak, illetve ^ amilyet a sárgarépa ásásához, mosásához, illetve szállításához alakítanak ki, nem lehet, ~3ÍZ de nem is szabad újonnan megvenni - mondja Tamás. Minden más speciális gépre érvé§ nyes szerintük ez a szabály, hogy mivel relatíve nagyon drágák, rájuk beruházni „kidobott pénz", hiszen házilag is „meg lehet őket buherálni".

30 Szemléletesen mutatja egyébként technológiai rugalmasságukat, ahogy a répaszüretelés technikáját évről évre tökéletesítik. A gépesítésen belül külön kell megemlítenünk az öntözést, amely más funkciók mellett a kockázatok minimumra csökkentését is szolgálja a gazdaságban. Ez pedig az általuk megcélzott minőségi termelésnek az előfeltételei közé tartozik. 28 A szántóföldi növényeknél a Deák testvérek a kézi locsolás után először a szórófejes