Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)
JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón
problémák nem érdekelnek. Én az állandó változtatás híve vagyok, nekem az a természetes, hogy valamin változtassak. Ha vita van, hogy ezt nem lehet, azt nem lehet, én általában egyedül maradok a problémámmal." Kevésre becsüli azokat a falubeli gazdákat, a többséget, akik „majd lesz valahogy" alapon termelnek: „Dolgoznak reggeltől estig, de nincs jövőképük." Hozzá kell tennünk, hogy az újításokkal szembeni nehézkessége ellenére - különösen Tamással szembeállítva, akinek „az örökös újítás az élete" -János is az állandó fejlesztést tartja az egyetlen megoldásnak. „Ha újat nem alkotsz, az csak szinten tartás" - mondja. Tamás 1994-2001 között Zsombó falugazdásza, s így a legmegfelelőbb helyzetben van információk és kapcsolatok gyűjtésére. Ez a munkakör eleinte csak heti egy-két nap ügyeletet jelent, így bőven marad ideje a gazdálkodásra is. Ebben a pár évben minden gyűlésen részt vesz, „mert akkor az létkérdés volt. Borzalmasan képben kellett lenni mondja. - Akkor mindenki a gazdaságot akarta helyzetbe hozni, rengeteg pályázat volt. Nagyon sok pályázatot írtam magamnak, mindenhová elmentem, gyűjtöttem az információt, naprakész voltam a gazdasági-politikai információkból. Sok jó ismerősöm volt, minden bizottságnak az elnöke voltam, mert mindenütt ott voltam." Tehát épp arra a szellemi-, információs- és kapcsolati tőkére tud itt szert tenni, amely az idők során egyre jobban felértékelődik, s amellyel csak igen kevesen rendelkeznek a faluban. Az immár közös gazdaság Tamás csatlakozásával forradalmi változásokon megy át, megváltoznak a léptékek, emelkedik a technológiai szint. Puszta megélhetési forrásból a vállalkozás valóban „intenzív hasznosítású ültetvényes kisgazdasággá" válik. 25 Gazdálkodásuk kulcsszava a minőség, amit a technológiai színvonal emelésével kívánnak elérni. Olyan színvonalra törekszenek, amely árujukat a minőségi piacok elérésére teszi alkalmassá. Semmi sem áll tehát tőlük távolabb, mint a dömpingáru termelése. Hosszú távú stratégiájuk legfontosabb vonása a lehetőségek maximális kihasználása, sőt, állandó bővítése. Ez nagy innovációs hajlandóságot, folyamatos változtatásra való készséget kíván tőlük. A lehetőségek kihasználására törekvés eszköze az is, hogy a távlatok szem előtt tartása végett számos dologból az éppen szükségesnél többet vesznek meg. így például 40 hektár földjük van, noha ebből jelenleg csak közel 20 hektárnyit tudnak megművelni, több traktorjuk van, mint amennyi feltétlenül szükséges stb. Ez azonban nem csap át náluk szükségtelen felhalmozásba. A vállalkozás technológiai szintje Az új technológiák, így például a tápoldatozás bevezetését Tamás kulcskérdésnek látja céljuknak, a hatékony és minőségi termelésnek az eléréséhez. Bátyja gazdaságához való csatlakozása után, ahogy „elkezdtünk normálisabban termelni", azonnal hozzálát ennek megvalósításához: „A műtrágyába ma már minden tápelemet bele lehet rakni, s a termelő határozza meg a tápanyag-összetételt, vagyis azt, hogy mennyire szolgálja ki a növényt." Itt is vannak fokozatok, bizonyos paraméterek, s hogy ebből mennyit tud vállalni, arról a termelőnek kell döntést hoznia. Szükséges továbbá megvásárolni a talajvizsgálathoz a megfelelő mérőműszereket. Nekik PH- és EC-mérőjük van, előbbi a talaj hidrogénkoncentrációjának, utóbbi a sótartalomnak a mérésére alkalmas.
