Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

dik tőle. Szerinte az egykor kreatív barát leállt a fejlődésben, az olcsón termelés lett a legfőbb szempontja, s ezért minél kisebb költségráfordítással dolgozik. De az okok között ott van az is, hogy M. A. több ízben is, amikor nem voltak azonos véleményen, nem minden él nélkül mondta Tamásnak, hogy persze, „te főiskolás aggyal így látod". Ez nem önmagában érdekes, hanem azért, mert jelzi az együttműködés lehetséges konfliktuspontjait. A faluban nem kevesen úgy értékelik, hogy a Deák testvérek előnyös felvásárlási pozíciójának köszönhető, hogy ma másoknál jobban áll a gazdaságuk. Tamás ezt azzal utasítja vissza, hogy egy vállalkozás működése nem attól függ, mije van valakinek, hanem hogy mit tud belőle szellemiekben kihozni. Amit megvettek, az kétségkívül segítséget jelentett fejlődésükben, de nem volt feltétele annak, állítja. Példaként hozza a Dalbának,

23 a falu- és falukörnyéki, vagyis a „délalföldi" gazdák által létrehozott értékesítési társulásnak a csődbe jutását, amelyet a legkorszerűbb technológiai szint sem mentett meg a bukástól, mivel nem volt, aki mozgassa. Nem találtak hozzá invenciózus, nagy formátumú vezetőt. Ő úgy értékeli, hogy a zsombói téeszvagyon kiárusításakor a felvásárláshoz szükséges pénz birtoklása, valamint a dönteni tudás és a kockázatvállalás volt szükséges az érdekérvényesítéshez. A többség azért maradt ki a felvásárlásból, mert ezek valamelyikével nem rendelkezett. A kockázatot szerinte az jelentette, hogy nem megy-e a téesz csődbe addig, amíg a megfelelő mennyiségű kárpótlási jegyet össze tudják vásárolni, valamint hogy azok ellenértékét is le tudják-e még időben vásárolni. Többen pedig, akik akkor szintén „helyzetben voltak", nem elég koncepciózusán vásároltak, hanem „bele a vakvilágba mindent", és így nem jutottak vele sokra. Sok tanya végében ma is ott rozsdásodnak az annak idején határozott cél nélkül felvásárolt gépek. Az is tény azonban, hogy indulásuk korántsem a nulláról történt, „géppel tudtak indulni", még a fóliavázat is olcsón meg tudták venni. A gazdálkodásba való „előremenekülés" mindkettőjük esetében bizonyos fokú kényszerhelyzetből adódik, végzettségük erre predesztinálja őket. Ezenkívül Tamásnak éppen nem jött össze néhány, a mezőgazdaságból kifelé irányuló kereskedelmi jellegű vállalkozása. A kezdet a közös gazdaságban sem egyszerű, több sikertelen próbálkozásuk van. Tamás épülő házának portája mögött közösen megvesznek egy eladó földet részarányból. Itt először gyógynövénnyel és száraz virággal kísérleteznek, de egyik sem válik be igazán. Ekkor Tamás faiskolát kezd, ahol barackfákat szemeznek. Innét kerülnek ki saját csemetefáik, de eladással is foglalkoznak. Ez sem hoz igazi sikert. A későbbiekben a maguknak szánt csemetefák előnevelésével is felhagynak, már nem érnek rá ezzel bajlódni. Külföldről hozatják a konténerbe ültetett „GF alanyt", amely így nem „tépett gyökerű", és sokkal jobban fejlődik, a fagyot viszont kevésbé bírja. Ok vállalják ezt a kockázatot, de a faluban a többség a tépett gyökerű csemetefánál marad. A GF alany egy amerikai barackfajtát jelent. Ezt az alanyt egy georgiai baracktermelő ismerteti meg a faluval, aki a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején egy amerikai alapítvány költségén Magyarországra jön, s termékbemutatót tart többek között Zsombón is. Az ő hatására több falubeli vesz ilyen amerikai csemetefát, mert az ekkor még meglévő Dalbán keresztül meg lehet rendelni. Amikor a Dalba megszűnik, Tamás egyénileg rendeli azt meg Amerikából. A georgiai baracktermelő postai úton 12-13 fajtát küld neki, s ebből ő két fajtát tart meg. Később két magyarországi importőr révén - akik közül az