Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Helyzet - Tari János: Archív filmek és új médiumok - konferencia és fesztivál Oxfordban

mindenki szereti. Bár a szereplési vágy nem csak a cigányságra jellemző, de történelmük során ők gyakorolták ezt a legtöbbet. Ez a szabad életmódjukból fakad. Például ott az a jelenet, amikor a lányok délben táncra perdülnek. Ekkor általában minden athéni az irodában dolgozik, de míg a cigány férfiak a piacon árulnak, addig a nők ilyenkor mindig táncolnak. Ez számukra mindennap megismétlődő szokássá vált. T. J.: Ez tulajdonképpen egy diákfilm, melyet a doktori disszertációja mellékleteként készített. E. B.: Valóban. A doktori disszertációm témája a videó alkalmazása a kutatás során. A felvételeket nyolc hónap alatt készítettem, de csak akkor filmeztem, amikor igazán úgy éreztem, hogy elővehetem a kamerát. A kamera sok esetben számukra is hasznos volt, például szerepjátszáskor vagy előadások alkalmával, mert e nélkül nem tudtam volna ezeket a helyzeteket életszerűen visszaadni. Számos témáról csak kamerán kívül beszéltek. Családi drámákról például nem voltak hajlandók kamera előtt szót ejteni, mert attól féltek, hogy az emberek félreértelmezik ezeket a képsorokat. T. J.: Látták már a róluk készített filmet? E. B.: Néhány részt ugyan már levetítettem nekik, de végső formájában az egészet még nem látták. Azt gondolom azonban, hogy nem minden fog tetszeni nekik. Például amikor az egyik lányt a hosszú bugyogójában filmeztem. Ekkor éppen arról beszélt, hogy nem akar hozzámenni egy másik családból származó férfihoz. Lehet, hogy ezt nem fogja engedni, mert a férjének nem tetszene, hogy bugyogóban fényképeztem. T. J.: Hogy látja, létezik a romákkal szembeni diszkrimináció? E. B.: Természetesen igen. T. J.: Milyen hatása lesz a filmnek? Erősíti vagy gyengíti a romákkal kapcsolatos előítéleteket? E. B.: Néhány barátom, akiknek megmutattam a filmet, nagyon elcsodálkozott azon, hogy milyen rend és tisztaság uralkodik a lakókocsikban, ahova általában senkit sem engednek be. Csak az athéni utcán tovagördülő fém-, fa- vagy műanyag kocsikat látják az emberek. Belülről ezekben valójában tökéletes rend uralkodik, porcelánokkal és díszpárnákkal. T. J.: Miként keresik meg a szükséges pénzt? E. B.: A piacokon gyümölcsöt és virágot árulnak. Egyesek az áruk házhoz szállításával foglalkoznak Athénban és a szigeteken is. Nyáron hangosbemondón keresztül hirdetik a portékáikat, s ez számukra egy újabb szereplési lehetőséget nyújt. T. J.: Mi okozza a feszültséget a görögök és a cigányok között? E. B.: A kormány új döntése értelmében az európai uniós szabályoknak megfelelően minden utcai árusnak engedéllyel kell rendelkeznie. Minden áruról és adásvételi ügyletről számlát kell adniuk, ami nagyon megnehezíti számukra az életet. T. J.: Mik a jövőre vonatkozó tervei? Tudományos kutatással akar foglalkozni, vagy inkább filmeket készít? E. B.: Januárban kezdem forgatni új filmemet, amely a plasztikszékek cigánykirályairól fog szólni. Mostani filmem egyik szereplője és családja foglalkozik műanyag székek árusításával. Innen származott az ötlet, hogy bemutassam a görög lakosság és a cigány kereskedők közötti viszonyt a műanyag székek kereskedelmén keresztül. A modern Görögország szimbóluma a műanyag karosszék. Mindenkinek van legalább egy műanyag széke, hogy nyáron azon ücsörögjön, mert nincs mit tennie. Az örökkévalóságot szim-