Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Az észak-európai narratológia folklorisztikai perspektívái Annikki Kaivola-Bregenhoj - Barbro Klein - Ulf Palmenfelt, eds.: Narrating, doing, experiencing. Nordic folkloristic perspectives Gulyás Judit

az egy faluból származó két idős testvér visszaemlékező beszélgetésének azok a katalógusszerű részletei, melyek a kívülálló, a közös múltból nem részesülő jelenlévő beszélgetőtárs számára esetenként érdektelennek tűnnek, a későbbi, intenzív hatású történetek szükségszerű előkészítőjeként jelentős funkciót töltenek be. Ugyanígy különösen fontos szerepe van az idézeteknek mint olyan intertextuális elemeknek, amelyek egyfelől már ismert, korábban elhangzott narratívakra utalnak, másfelől az idézet és a hozzá kapcsolódó imitáció mintegy „életre kelti a holtakat", és visszahelyezi őket abba a közösségbe, amelyet a beszélgetőtársak maguk mögött hagytak, és amely így jelenvalóvá lesz. Maga a nevetés, e fizikális folyamat révén pedig a múlt és annak szereplői a testben lesznek „lehorgonyozva"; az elmúltak a beszélgetés révén integrálódnak a jelenvaló létezésbe. Ulf Palmenfelt (Gotland) The dark shadow of the un-mentioned event. Collapsing taleworlds and narrative reparation című tanulmányában abból a tételből indul ki, hogy a személyes tapasztalatot elbeszélő narratívak aktualizációja kölcsönösséget és bizalmat tételez fel a narratív szituációban aktívan/passzívan részt vevők között. A tanulmányban a szerző azt mutatja be, hogy konkrétan miként bizonyulhat döntőnek egy élettörténeti elbeszélés kifejlődése szempontjából éppen a narrátor tudása a hallgató-kérdező soha nem említett tapasztalatáról. Az elemzés tárgyául szolgáló beszélgetés a honi gyakorlat felől tekintve meglehetősen speciális interjúszituáció terméke: 1995-ben a gotlandi Folk Life Archives és a helyi munkaügyi központ közötti megállapodás értelmében helyi munkanélkülieket képeztek ki arra, hogy élettörténet-interjúkat készítsenek nyugdíjasokkal. Ezek közül egyetlen esetet elemez a szerző. Az interjúalany egy 71 éves férfi, az interjú készítője pedig 48 éves munkanélküli férfi. Ez esetben tehát a kérdező nem képzett folklorista, nem professzionális érdeklődésből kérdez, hanem ez a fizetett feladata. Másfelől a két megszólaló ugyanahhoz a közösséghez tartozik, ismerik egymás hátterét, csakúgy, mint a helytörténetet. E két tényező okán ez az interjúszituáció a közönséges hétköznapi beszélgetés vonásait viseli magán, eltérően a klasszikus folklorisztikai interjúgyakorlattól, ahol a beszélgetésben részt vevő partnerek között nem áll fenn ilyen jellegű kölcsönösség, és az interjúszituációban létrejövő beszélgetés a felek részvételének jellege szempontjából aszimmetrikus. Az interjú során az adatközlő előbb gyermekkoráról beszélt, majd apjára tért ki, aki sikeres üzletember volt, ám amikor az apai sikertörténet csúcspontja következett volna, az interjúalany félbeszakította magát, s némi habozás után témát váltott. A Palmenfeltet érdeklő kérdés - a hangfelvétel többszöri meghallgatása után - az volt: miért ezen éles és indokolatlannak tűnő váltás. A választ egy helybéli ismerőse adta meg: az interjúkészítő apja is ugyanabban az utcában kereskedett, ahol az interjúalanyé, ám kevésbé sikeresen, tönkrement és öngyilkos lett. Palmenfelt - és a kötet szerzői közül többen is Katharine Galloway Vbung szociolingvisztikai modelljét használja a szövegek értelmezéséhez, a beszélgetésben részt vevő felek attitűdjének és szerepeinek megértéséhez. Young három mezőt különít el a beszélgetésekben megképződő narratívak kapcsán: taleworld (amit elbeszélnek, a történet), storyrealm (a történet elbeszélése, a narráció folyamata) és conversation (beszélgetés, társalgás, amelynek keretében a narrációra sor kerül). Palmenfelt értelmezése szerint a hangfelvételen rögzített beszélgetést kezdetben az elbeszélő „mesevilága" uralja, ám a váltás éppen annak a jele, hogy ez a (beszélgetés jelenétől a múltba) biztonságosan eltávolított világ összeomlott. Az epizód mindkét férfit az interjúkészítő múltjának tragikus tapasztalatára emlékeztette, ami azt mutatja Palmenfelt