Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

PETI LEHEL: Kollektív látomások a moldvai csángó falvakban

ségeinek megrajzolását, mindezek történelmi perspektívába helyezését, szélesebb társadalmi szintekbe ágyazását. Ezek a munkák ráirányítják a figyelmet arra, hogy adott közösségekben a transzcendens élmények iránti érzékenység kialakulása és a mindennapi életvezetést ellehetetlenítő társadalmi/gazdasági körülmények között szoros összefüggés van. Kimutatták, hogy a hagyományos vallásossághoz kötődő közösségek társadalmi krízisekre adott reakciói, amelyek adott esetben felfokozott csodavárásban, valamint kollektív vízióélményekben jelentkeztek, az illető közösségek vallási rendszerére jellemző formákban nyilvánultak meg. A társadalmi viszonyokat illetően a tömeges látomást indukáló tényezők strukturális hasonlósága mellett a nyilvánvaló különbségek a közösségek sajátos kultúrájából, értelmező szimbólumaik másságából adódnak. A transzcendens tapasztalat megfogalmazása, értelmezése ugyanis mindig a hagyományos motívumok, toposzok ismeretében, a kulturális környezet nyújtotta referenciakeret felhasználásával történik (vö. Pócs 1998:26-27). Ragnhild Bejerre Finnestad ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy mindamellett, hogy a látomások szubjektív vallási élmények, mint minden vallási élmény, közösségi/kulturálisvonásokkal is rendelkeznek (Finnestad 1994:8).

13 Társadalmi konfliktusok és közösségi reakciók a moldvai falvakban Pozsony Ferenc tapasztalata szerint az utóbbi ötven évben a moldvai csángó falvakban adott időszakokban a látomások ciklikusan sűrűsödtek. A szerző a második világháborút, a kollektivizálást megelőző periódust (1958-1962), a Nicolae Ceau§escu bukását megelőző két évet ( 1988-1 989), valamint 1990 tavaszát nevezi meg ezek között (Pozsony 1998:78), amelyek társadalomtörténeti szempontból koncentrált társadalmi konfliktusok időszakai voltak. Érdekes módon az 1986-87 közötti időszak nemcsak spontán jelentkező egyéni látomásokat koncentráló periódus volt, hanem közös tapasztalatból származó kollektív transzcendens élmények létrejöttének a szakasza is. Ennek a sajátos szerkezetű szociokulturális periódusnak egyik legfontosabb történése volt a csángó falvakban „a trunki orvos rózsaillatú kútja" néven ismertté vált eset, amely adott esetben több ezres tömeg transzcendens tapasztalatának hasonló szerveződését eredményezte.

14 A kollektivizálást, valamint a vidéknek az 1960-as évektől történő intenzív iparosítását megelőzően a csángók számára emocionális, spirituális igényeiknek megélése csupán vallási rendszerük világából táplálkozhatott. A társadalmi, gazdasági kiszolgáltatottság helyzeteiben a hagyományos vallásossághoz kötődő csángó közösségekben olyan, kollektív értelemrendszeren nyugvó értelmező szimbólumrendszer működhetett, amely a változó környezethez való adaptációt segítette. A transzcendens értelemmel felruházottjegyekhez, csodákhoz fűződő tudás vagy szimbolikus kódrendszer a jelenbeli csángó társadalomban már csak részleteiben lelhető fel. A krízishelyzetekre való felkészülés, ezek kezelése szintén a vallásos embert körülvevő transzcendens jelzések közösségileg támogatott értelmezése révén történt meg. A csángók hite szerint például a „Hajnali csillag" különösen erős fénye a közösségre törő veszélyre figyelmeztet: háborúra, földrengésre, tűzkatasztrófára. Ugyanerre figyel-