Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

Tabló - Néprajz és képhagyomány, avagy néprajzi képtudomány Helge Gerndt- Michaela Haibl, Hrsg.: Der Bilderalltag. Perspektiven einer volkskundlichen Bildwissenschaft Serfőző Szabolcs

tudatos ismeret. Napról napra növekszik a képolvasás analfabétáinak száma, amidőn a közvetlen emberi kapcsolatokban és a tömegkommunikációban egyre növekszik a képi információközlés szerepe."

21 Úgy tűnik, a „képi fordulat" hatására a német néprajztudományban is bekövetkezett a hangsúlyeltolódás, s a múlt hagyományos kultúráinak, azok vizuális jelenségeinek kutatása helyett egy tágabb horizontú, a jelenkor, a média korának képi világára fókuszáló kutatási paradigma jutott érvényre. De ha azt a kérdést tesszük fel, sikerült-e a konferenciának a gyakorlatban bemutatni a néprajzi képtudományt mint önálló diszciplínát, akkor a válasz inkább nemleges. Az a benyomásunk, hogy a „néprajzi képtudomány" valamiféle legitimációs kényszer szülte terminológiai invenció, az alkalmazott elméletek és módszerek lényegében megfelelnek a vizuális antropológia, illetve a visual studies kritériumainak. Ez a képtudomány tehát már csak nevében néprajzi. És ez így van jól. JEGYZETEK 1. A jelenség leírására alkalmazott legismertebb metafora eredetileg W. J. T. Mitchell kifejezése (picturial tum), melyet a filozófiai pragmatizmus klasszikusa, Richard Rorty korábbi nyelvi fordulat (linguistic turn) kifejezésének analógiájára hozott létre (lásd Mitchell 1994). Az iconic turn kifejezést Gottfried Boehm alkalmazta 1994-es, Die Wiederkehr der Bilder című tanulmányában (Boehm 1994). A képi fordulatról lásd az Exindex című online képzőművészeti folyóirat tematikus számát: www, exindex.hu/index.php?l = hucVt=tema&tf= Q9.php

. 2. A témáról magyarul is számos antológia jelent meg (Bacsó, szerk. 1997; Thomka, szerk. 1998; Horányi, szerk. 2003; Szőnyi 2004). 3. A témára vonatkozóan lásd például az Enigma című folyóirat „Vizuális kultúra" tematikus számát és a szerkesztő, Bán Zsófia bevezető tanulmányát (Bán 2004). 4. Baxandall 1986; Freedberg 1989. A műből magyarul megjelent részletek: Az ábrázolás hatalma: válasz és elfojtás. Athenaeum 1993 (4) 216-242; Eleven képmások: a víziók és legendák jelentősége. Café Babel 1995 (1-2): 133-146; Belting2003. 5. Lásd a Virtuelle Institut für Bildwissenschaft honlapját: www.bildwissenschaft.org

, illetve az intézet által kiadott tanulmánykötetet (Sachs-Hombach 2005). valamint az intézet által gondozott on-line folyóiratot: IMAGE - Zeitschrift für interdisziplinäre Bildforschung. 6. Ulrich Hagele: Visuelle Kultur? Thesen zum erweiterten Fachverständnis bildmedialer Forschung (375388. p.). 7. Helge Gerndt: Bildüberlieferung und Bildpraxis. Vorüberlegungen zu einer volkskundlichen Bildwissenschaft ( 1

3-34- p.). 8. Wolfgang Brückner: Wort oder Bild? Ein europäischer Antagonismus und seine Folgen (35-38. p.). 9. Gottfried Korff: Vor, unter und neben der Kunst. Warburgs Methode und die volkskundliche Bildforschung (49-65. p.). 10. Ruth-E. Mohrmann: Konfliktrituale im Bild der Frühen Neuzeit (87-106. p.). 1

1. Silke Göttsch: Laienmalerei. Ein Bauer und seine Bilder um 1830 (1

07-11

9. p.). 12. Daniel Drascek: Kulturelles Bildgedächtnis und moderne Traditionsbildung. ( 1

21-1 33. p.). 13. Albrecht Lehmann: Bilder als Vorbild. Zur Ikonologie des „landschaftlichen Auges" (I 57-1 68. p.). 14. Bärbel Kerkhoff-Hader: Die alltägliche Bilderflut. Werbung als kulturanalytisches Forschungsfeld (169185.

p.). 1

5. Irene Götz: Nationale „Visiotype". ZurWirkmacht inszenierter Bilder im Medienzeitalter ( 1

87-1

98. p.). 16. Christoph Köck: Bilderfolgen. Wahrnehmungswandel im Wirkungsfeld Neuer Medien ( I 99-209. p.

). 3 I I