Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

KOVÁCS ÉVA: Mari és az ő „cigánysága" - avagy a narratíva helye és ereje az etnicitás kutatásában

4. „A sors fogalma arra az elképzelésre épül, hogy az élettörténet mint önazonosság hordozója zárt egész; a »sorsesemeny« kifejezés viszont olyan történéseket jelöl, amelyek hatására az önazonosság mint az élettörténet foglalata meghasad és felnyílik." (Tengelyi 1998:43.) 5. A szűken vett interjúkészítési és -elemzési metódus ismertetésére itt nem térek ki. Bár az el­múlt évtizedben számos módszertani és elméleti összefoglaló született, számomra továbbra is Rosenthalé a mérvadó (vö. Rosenthal 1995). Az angolszász recepcióhoz lásd Chamberlayne­Bornat-Wengraf, eds. 2000. 6. Az előbbieknél igen erős a kvantitatív és a kvalitatív iskolák közötti határvonal, így tényleges összeütközésre nem is került sor; helyesebb úgy fogalmazni, hogy a kvantitatív szociológusok általában nem vesznek tudomást kvalitatív módszereket alkalmazó kollegáikról, és viszont. A társadalomtörténészek körében valamivel árnyaltabban fogalmazhatunk: több hazai példa is van arra, hogy a narratív módszerek megtermékenyítették e tudományágat (vö. Gyáni 2000; Lackó 2001). 7. Vö. Said 1993; Fish 1997. Hogy ez mennyire így van, arra a postcolonial studies hívta fel a figyel­met (lásd Spivak 1985; Chambers 1996). 8. Performance-on azt a társadalmi tevékenységet értem, amelyben a résztvevők egy új „valósá­got" hoznak létre, amelyet nemcsak bemutatnak és értelmeznek, hanem mindannyian át is élnek (vö. Fischer-Lichte 2004: 15-37). 9. Az alábbi esethez a terepmunkát „Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért" című, az MTA-RKK által koordinált, Kovács Katalin vezetésével zajló NKFP-kutatás (2005-2007) tette lehetővé. 10. Miriam Makeba (73) dél-afrikai énekesnő, anyja még rabszolga volt Johannesburgban. Dzsessz­énekesnőnek tanult. 1960-ban, egy turnéjáról már nem térhetett vissza hazájába anyja teme­tésére sem. Állampolgárságától is megfosztották, mert azapartheid ellen foglalt állást külföldön. 11. Ehhez lásd Fanon 1967; Deleuze-Guattari 1972; Butler 1994. 12. Az elkötést orvosi szempontból semmi nem indokolta: egy húszéves, egészséges lányt, aki első magzatát szinte az utolsó pillanatig ki tudta hordani, rendszerint nem kötnek el az orvosok, hanem az operáció után megerősítik a méhét, és fokozottan figyelnek rá a második terhes­ségkor. 13. Az itt nem tárgyalandó genderaspektusokról lásd még Fehér— Heller 1993; Foucault 1 988. 14. A kifejezés Judith Butler kitételére utal, mely szerint a performatív aktusok egyúttal testi aktu­sok, melyek nem pusztán egy meglévő identitást „mutatnak be", hanem mindenekelőtt jelen­tést adnak ezen identitásnak (vö. Butler 1990:270). 15. Itt nincs módom kitérni arra a párhuzamra, amely az antiszemitizmussal kapcsolatban adódna a rasszizmus mint kulturális kód történeti és egyedi alakulásának bemutatásához. Annyit azon­ban mégis fontos megjegyezni, hogy a modern előítéletek történetében jelentős fordulat ját­Sí szódott le a 19. században, mely a tényleges fizikai erőszak képeit a diskurzus verbális képeivé ;j. transzformálta, és azt a hamis látszatot keltette, hogy a fizikai erőszak lehetőségétől nem kell ár tartani (lásd Volkov 2000). —^^o

Next

/
Thumbnails
Contents