Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

Tabló - Vidékvizsgálatok a parasztság után Schwarcz Gyöngyi - Szarvas Zsuzsa - Szilágyi Miklós, szerk.: Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken Körösi Katalin

JEGYZETEK 1. Azaz csupán az utóbbi néhány évben formálódtak olyan programok, amelyek az ilyen típusú vizsgálatokhoz anyagi hátteret, a kutatók számára publikációs lehetőséget biztosítanak. A Rendszerváltás Magyarországon című projekt mellett - a teljesség igénye nélkül - mindenképpen megemlítendő a Varsány, Egy észak-magyarországi falu megismételt társadalomnéprajzi vizsgálata című OTKA-program vagy a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum NKFP-támogatással megvalósuló muraszemenyei kutatása. 2. Az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetében vagy a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjában folyó kutatások ismertetésére ezen írás keretei között nem vállalkozhattam, mint ahogy a Néprajzi Múzeum kiadványaiban (MaDok-füzetek, Tabula könyvek) megjelent fontos publikációkra is csupán jelzésszerűen szeretnék utalni. 3. A Rendszerváltás Magyarországon sorozat harmadik néprajzi kötete Ünnepek, ünneplés tegnap és ma (munka)címmel előkészítés alatt áll (szerkesztő Schwarcz Gyöngyi és Tátrai Zsuzsanna). 4. Szuhay 1993 és tanulmánya a kötetben. 5. Különösen hangsúlyos ez a szempont Kemény Márton, Bali János és Lendvai Kepe Zoltán írásában. 6. Az előbbiek mellett lásd még Rácz Kata tanulmányát. 7. Példa erre Sárkány Mihály, illetve Schwarcz Gyöngyi cikke, illetve G. Szabó Zoltán és Lendvai Kepe Zoltán írása, akik dolgozatukban egy-egy családi gazdaságot vesznek górcső alá. 8. Az általa „lavírozási technikáknak" nevezett (105. p.) stratégiák egész sorát mutatja be a kötetben Lovas Kis Antal. 9. Molnár Ágnes a kiskanizsai „sáskák" körében a gyermekszám radikális csökkenéséről, a jól képzett emberek elvándorlásáról, a hagyományok iránti fokozódó közömbösségről számol be. Szabó Piroska, illetve a Balogh Balázs - Fülemile Ágnes szerzőpáros a vasárnapok ünnepi - és ezáltal a közösségi kohéziót erősítő - funkciójának gyengülésére hívja fel a figyelmet. Több kutató is említi, hogy a mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége miatt a családok egy része egyszerűen felhagyott a gazdálkodással, sok új földtulajdonosnak nem is kell az a földdarab, amiért néhány évvel ezelőtt küzdött. A földek parlagon hagyásának terjedő gyakorlata végső soron szintén a(z) (utó)paraszti értékrend elsorvadását mutatja. 10. Bondár Anita és Takács András a székiek kilencvenes években tömeges méreteket öltő magyarországi munkavállalásának társadalmi és kulturális hatásait, Biczó Gábor pedig a gyimesi idősebb generációk helyzetének igen szélsőséges esetét írja le. Ugyancsak az idősek családon belüli státusának leértékelődése áll Turai Tünde dolgozatának középpontjában. I I. Fülöp Hajnalka írásában például a megélhetési stratégiák települési szintű feltérképezése legalább akkora hangsúlyt kap, mint az első fejezet néhány írásában, Jávor Kata dolgozata viszont inkább az értékek és preferenciák átalakulására koncentrál. 12. Molnár Mária Tinnyén, Kiss Réka pedig Budajenőn folytatott kutatásokat, azonos OTKA-program keretében. 13. Lásd Bégány Márta írását a Debrecen melletti Sámsonkertről. 14 Szuhay Péter a már említett dolgozatában az elnéptelenedő aprófalvakba beköltöző roma csa~S ládok (utó)parasztosodásának esélyeit latolgatja. 15. Szőke Annamária Somogyacsán vizsgálta a „gyöttmentek" és az őslakosok együttélését. 16. Lásd Szarvas Zsuzsa írását az alsópáhoki Kolping-hotelről. A turizmus kérdéskörét a kötet más szerzői is érintik, de általában csak mint kiegészítő tevékenységet. I 7. A kötetben egyedül Illés Péter vállalkozik arra, hogy egy helyi szervezet közösségformáló szerepét és fejlesztési törekvéseit, sőt eredményeit bemutassa. JÊÊ 18. Az európai agrárszociológia és tudományos diskurzus egyik legaktuálisabb kérdése a történeti I 48 parasztság arculatvesztésének, felszámolódásának társadalomtörténeti értelmezése. A „paraszt-