Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

PETI LEHEL: Identitásmodelláló tényezők a moldvai csángó falvakban

JEGYZETEK 1. A tanulmány korábbi változata előadás formájában a Teleki László Alapítvány, valamint az (JIM (Ungarisches Institut München) társrendezésében Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák. 7\ moldvai csángók címmel megtartott konferencián hangzott el 2005, április 14-én. Külön köszönettel tartozom Pozsony Ferencnek, valamint Tánczos Vilmosnak, akik elolvasták dolgozatomat, és értékes szempontokra hívták fel a figyelmemet. 2. Mikroszinten a lokális közösségi szintet értem. 3. A téma érzékenységéből fakadóan adatközlőim névsorát, adatait (kérésükre) nem teszem nyilvánossá. 4. Természetesen számolnunk kell néhány kivétellel is. 5. A 2005-ös csíksomlyói búcsúról hazafelé tartva egyik kollégámmal egy magyarországi zarándokcsoport autóbuszán találkoztunk Jánó Ilonával. Az egyik szervező elmondta, hogy ezek a találkozások a hivatalos egyházgyakorlat által le nem fedett, mély vallási/emocionális igényeket elégítenek ki, ahová bárkit szívesen látnak, aki a Szűzanyáról akar beszélni, különösen akkor, hogyha olyan archaikus nyelven teszi azt, mint Ilona néni. 6. Lásd Pozsony Ferenc összefoglaló tanulmányát a moldvai csángók érdekvédelmi törekvéseiről (Pozsony 2003:3-20). 7. A bibliográfia a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság szerkesztése alatt áll. 8. A csíkfalvi kispap, aki a 2002-es népszámlálás okozta forrongás közepette átkísért a szomszédos Külsőrekecsinbe, kis történelemórát rögtönzött a csángók román eredetéről, majd figyelmeztetett, hogy ha azt találjuk írni, hogy a csángók magyarok, ő megnézi az interneten, és bajunk származhat belőle. 9. Lásd például Hegyeli Attila írását a somoskaiak etnikai identitásáról (Hegyeli 1999:85). 10. Vincze Gábor történeti forráskiadványában például „Előfordult olyan eset is a faluban, hogy a legény megöléssel fenyegette az apját, mert magyarul beszélt. Csángók voltak mind a ketten, és a legény is alig beszélt románul." (Vincze 2004:309.) 1 1. Tánczos Vilmos figyelemfelhívása alapján. 12. A 2001. március I 7-én Bakóban megalakult szervezet feltett célja, hogy minden eszközzel megakadályozza és korlátozza a csángó magyarok szervezkedési jogát, identitásának szabad megvallását és intézményes gyakorlását (vö. Pozsony 2003:15). 13. Több településen is tapasztaltuk, hogy az azonosulást a román identitással életstratégiaként alkalmazzák, a fiatalok román nyelvhasználatára azt mondják, hogy „így van jól", ami abból is kitűnik, hogy a gyermekeket csak románul tanítják meg, románul beszélnek velük. IRODALOM ARENS, MEINOLF 2004 Jegyzetek a moldvai csángók múltjához és jelenlegi helyzetéhez. (Kézirat.) DIACONESCU, MARIUS 2005 A moldvai katolikusok identitáskrízise a politikai és a historiográfiai mítoszok között. In Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Kinda István - Pozsony Ferenc, szerk. 920. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.