Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

BERTA PÉTER: Az érték etnicizálása - az etnicitás értéke. A presztízstárgy-gazdaság mint etnikai identitásgyakorlat az erdélyi Gáborok között

32. A lazavo és patjiu kifejezések kimondását a romák gyakran kísérik egy olyan kézmozdulattal, amelynek során kinyújtott mutatóujjukkal arcukra, azon belül is orcájukra mutatnak, vagyis arra a helyre, ahol a szégyenérzet hatására megjelenő bőrpír a legfeltűnőbben észlelhető. Ez a mozdulat gyakran figyelhető meg például a „Nem szégyelled magad!" típusú korholást kísérő gesztusként, de nem ritka eset, hogy az interakcióban kizárólag egyedül, szavak nélkül szerepel. Ilyenkor az orcára mutatás a korholás indirekt, nem verbális eszköze. 33. Arra, hogy az áralku folyamatát milyen tényezők befolyásolják, és hogy az aktuális vételár hogyan viszonyul a tárgyért korábban kifizetett vételárakhoz, itt nem térek ki. 34. Tekintsünk el itt és a következő bekezdésekben annak az erdélyi roma etnikai alcsoportnak a tagjaitól, akik ugyancsak érdeklődnek a különféle ezüsttárgyak iránt, és presztízstárgyaknak tekintik azokat. Az említett csoport tagjai esetenként ugyancsak jelentős összegeket ajánlanak fel egy-egy presztízstárgyért, vagyis a Gáborok nézőpontjából szemlélve alkalmanként ők is részei az ideális vevőkörnek, a két roma csoport presztízstárgy-ideológiái és -gyakorlatai azonban, amint arra már utaltam, részben különböznek egymástól. 35. Itt jegyzem meg, hogy a roma presztízstárgy esztétika a poharak és kannák olyan tulajdonságaival kapcsolatban is tartalmaz értékpreferenciákat, amelyek nem részei a presztízstárgy-jelöltség fogalmának, vagyis amelyek nem befolyásolják a Gáborok azon döntését, hogy egy tárgyat teljes értékű presztízstárgynak tekintenek-e vagy sem. Idesorolható például a tűziaranyozás. A tárgy gazdag aranyozása fontos értéknövelő tényező, ugyanakkor pusztán az aranyozás hiánya miatt a Gáborok egyetlen tárgyat sem zárnak ki a teljes értékű presztízstárgyak csoportjából. 36. Szemben a gázsó régiségkereskedőkkel, akik éppen így: árucikkekként tekintenek rájuk. 37. A Gáborok a közöttük gazdát cserélő presztízstárgyak árát a kilencvenes évek közepe óta rendszerint német márkában számolták és fizették ki, annak megszűnését követően pedig az eurót vagy az amerikai dollárt használják ugyanerre a célra. Annak ellenére, hogy bármely pénznemhez és pénzhasználati módhoz társulhatnak különféle szimbolikus jelentések (vö. Zelizer 1994), vagyis azok etnikai vagy nemzeti identitásszimbólummá válhatnak, a romák nem elsősorban „németként" vagy „amerikaiként" tekintenek az említett pénznemekre. Sokkal inkább olyan, etnikai értelemben kevéssé jelölt, általános csereeszközként használják azokat, amelyek népszerűsége körükben éppen abból fakad, hogy Európában szinte bárhol fizethetnek velük, szemben például a román lejjel. 38. Vö. ezzel a romákkal kapcsolatos antropológiai irodalomban Stewart ( 1997:14 l-l 80) azon értelmezését, amely a harangosi romák lovakhoz és lókereskedéshez való viszonyával foglalkozik. IRODALOM APPADURAI, ARJUN 1986 Introduction: commodities and the politics of value. In The social life of things. Commodities in cultural perspective. Arjun Appadurai, ed. 3-63. Cambridge: Cambridge University Press. BAUDRILLARD, JEAN I 981 For a critique of the political economy of the sign. St. Louis: Telos Press. BOURDIEU, PIERRE 1978 A szimbolikus tőke. In uő: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. 379400. Budapest: Gondolat.