Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

SZIJÁRTÓ ZSOLT: Tér, kultúra, kommunikáció - kultúrakutatás a „kulturális fordulat" után

menő folyamatok iránt, amelyekről a mindenkori politika lemondott, amelyeket úgy tizenöt-húsz évenként változó ideológiák mentén, de mindig csak meghódítandó területeknek vagy régen leigázott gyarmatoknak, az egyenidő fejlődésirányából kizuhant, sajátos rezervátumoknak tartott, egyre csak fogyó, s mind rosszabb körülmények között élő bennszülött lakossággal. Ez a fajta kultúrakutatás talán újra felfedezheti a helyek sajátos törvényszerűségeit, felismerheti önálló fejlődési logikájukat, alternatív tervezeteiket. Erre már csak azért is szükség volna, mert ezek a helyek nem távoli, ismeretlen vidékek, itt vannak a közelünkben, csak negyven-ötven kilométerre vagy alig pár száz méterre innét, azaz valahogy a mi tereink: ezekbe menekülünk, onnét jövünk, s elidőzve bennük, itt érezzük magunkat kínosan vagy éppen szerencsésnek. JEGYZETEK 1. A tanulmány korábbi változata előadás formájában elhangzott a Modernitás metamorfózisai kultúratudományos PhD-program által szervezett, „Cultural turn" - a kultúratudomány esélyei Magyarországon című konferencián, Pécsett, 2004. szeptember 24-25-én. 2. Néhány reprezentatív kötet erről a témáról: Gebhardt et al., Hrsg. 2003; Crang 1998; Mitchell 2000. 3. Az amerikai társadalomföldrajz - amelynek több neves képviselője (S. Zukin, Mike Davis, Edward Soja) Magyarországon sem teljesen ismeretlen - által létrehozott elméletek (így a „posztmodern geográfia" vagy a „város politikai gazdaságtana") arra tesznek kísérletet, hogy a kulturális jelenségekként értelmezett városi vagy regionális tértranszformációk és az ökonómiai szféra speciális átalakulása - a tőkeakkumuláció specifikus történeti szakaszának megjelenése - közötti kapcsolatokat feltárják és értelmezzék. 4. Erről lásd Niedermüller 20045. Giddens (1992) - mert a táblázat főként rá támaszkodik - szerint a hatalom a hétköznapi interakciók részét szerves alkotja. Ezt a strukturális hatalmat főként két eszköz közvetíti: az allokáció (ez nem más, mint a fizikai-materiális feltételek és javak ellenőrzése; idesorolhatók például azok az uralmi viszonyok, amelyek meghatározzák a nyersanyaghoz, a termelési javakhoz való hozzáférést) és az autoritás (azaz az individuumok ellenőrzésének lehetőségei a legkülönbözőbb kulturális konstellációkban). 6. A térátalakítások mögött rejlő ideológiai megfontolásokról lásd Havasréti 2002. LO CM m _i_ 1 IRODALOM ~§o APPADURAI, ARJUN Tg™ 2001 A lokalitás teremtése. Regio I2(3):3-3I. BÓDI JENŐ 2002 Kövek és képzetek. Az építészet szimbolikus funkciói a Káli-medencében. In Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Káli-medencéről. Fejős Zoltán - Szíjártó Zsolt, szerk. 22-40. Budapest: Néprajzi Múzeum. /Tabula könyvek, 47