Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)
DURST JUDIT: „Csak a pénzre hajtik mind"? Az antropológiai megközelítés haszna a demográfiában
1 1 x-1950 1951-1969 1970-1989 • X-17 éves • 18-20 éves M 21-X éves 7. ábra. A bordói „asszimilálódott" cigány anyák életkor szerinti megoszlása első gyermekük születésekor, 2004 magatartásának egyik oka a két cigány közösség helyi társadalomba való integrációjából, illetve annak hiányából fakad. Míg Láposon a marginalizált helyzetű cigányok a falu nem cigány társadalmától elkülönülve, azokkal gyakorlatilag minimális társadalmi interakciót fenntartva élnek, a bordói cigányok, bár szintén egymás közt, lakóhely szempontjából „szegregálva" (a falu két utcájában összetömörülve, a parasztok házaitól messzebb) laknak, mégis a helyi társadalom integráns tagjai. 22 A bordói cigányok a falu parasztjaival teljesen egyenrangúak, a falu gazdaságába, társadalmába szervesen integrálódtak. Bordón a paraszt-cigány kapcsolatokat egyértelműen a reciprocitás jellemzi. Másodszor a termékenységi magatartás különbségének okait kutatva itt is, akárcsak Rakaca esetében, a település státusának fontos demográfiai következményével találko2 zunk. Bordón a parasztcigányok között senki nincs, aki ne végezte volna el a helyi álta? lános iskola nyolc osztályát. (Sőt, zömében szakmunkás képzettséggel rendelkeznek, S de ez már nem a település státusának javára, hanem az érintett családok mobilitási asS pirációjának számlájára írandó.) -J5í£ A bordói eset azonban még egy nagyon fontos tényezőre felhívja a figyelmet, neve~£o zetesen a helyi településpolitika - többek között - demográfiai következményű hatására. A bordói önkormányzat településpolitikája nagy szerepet játszott az itt élő cigányok integrációs esélyeit illetően. Rakacával ellentétben Bordón (igaz, mindenféle trükkös „hatósági eszközökkel") megtudták akadályozni, hogy a már régóta letelepedettek mellé új roma családok költözzenek be, így saját cigány közösségük arányát a helység összlakosságához mérten „elfogadható" létszám - 25 százalék- alatt tudták tartani. Bordóba ma sem engedik beköltözni a „nem bordói minőségű" - értsd: láposi, lenkei - cigá304 nyokat. Az általuk „igazi cigányoknak" nevezettek betelepedése ellen leginkább maguk a
