Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

„Ja meg hogy a deszkás cipő nem való utcára. Ha körülnézel, minden második rapper, koris(!) vagy akármilyen hip-hop műfajhoz tartozó egyén deszka csukát hord. Sőt olyanokon is akad szép számmal, akiknek közük sincs ezekhez." (F50, ismeretlen) Összegzés A gördeszkázás körül zajló értelmezési konfliktusok vizsgálatára építve mesterségesen szembeállítottam a deszkázás általam létrehozott két kategóriáját, amelyeket sport- és é/eí/ormatípusoknak neveztem el. Ezzel a szembeállítással annak az értelmezési mezőnek a kijelölése volt a célom, amely tartalmazza a deszkázás azon változatos olvasati lehetőségeit, amelyeket részben maguk a deszkások és a gördeszkaipar hoznak létre, illetve idéznek meg, részben pedig a további, külső szereplők tulajdonítanak a gördeszkázásnak. Ezzel a fogalmi eszközzel egy lehetséges megoldást kívántam nyújtani egyrészt a korábbi strukturalista olvasatok statikus egyoldalúságával, másrészt a Muggleton-féle (2000) mikroelemzésben tapasztalható kollektív jelentés eltűnésével szemben. A struktúra középpontjába egy határozott mag helyett a jelentések, egymással ütköző olvasatok hálózatát állítottam. Ez egy lehetséges megoldás arra, hogyan ragadhatjuk meg posztstrukturalista módon a szubkultúrák jelentéseit. Végül az ideológiai konstrukcióként létező divatdeszkás/pózer figurájának egyértelműségével állítottam szembe a hiteles deszkásság értelmezésének rögzíthetetlenségét. Ezzel arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a szubkultúrák elemzése során a gyakran jól artikulált „másik" figurája könnyen csábíthat arra, hogy annak ellenpontjában lássuk a hitelesség meghatározását, ezzel azonban legfeljebb csak az adott szubkultúra belső ideológiájának hitelességideálját tapogathatjuk le. JEGYZETEK 1. Nagyon sok mindenkinek tartozom köszönettel kutatásom segítéséért, a türelméért vagy a biztatásáért. Külön ki szeretném emelni Hadas Miklósnak, Juhász Pálnak, Vicsek Lillának, Vályi Gábornak, Dombos Tamásnak, Sallay Zoltánnak, Kemény Vagyimnak, Polyák Editnek és Róbertnek a kutatás és a végleges szöveg elkészítése során nyújtott segítségét. 2. Szapu Magda (2002) /) zűrkorszak gyermekei című könyvében - amely a kaposvári fiatalok csoportkultúráinak gazdag leírását kínálja - a deszkásokról is találhatunk egy rövidebb elemzést, részletesebben azonban nem foglalkozik velük a szerző, mivel a deszkásság nem zenei alapú identitás. A deszkások a szerző értelmezésében a rapperek egy lehetséges továbbfejlődési irányaként, esetleg azok valamilyen alcsoportjaként jelennek meg. 3. Ennek a megközelítésnek magyarországi alkalmazásaiért lásd például Rácz 1998. 4. A szubkulturális azonosulás mindenképpen választható. Ennek megfelelően egy társadalomban egy adott, például etnikai, nemzeti kisebbség kultúráját nem nevezem szubkultúrának. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy kisebbségnek a tagjai nem vehetnek részt szubkultúrákban, illetve nem hozhatnak létre új szubkultúrákat. 5. Divatdeszkás/pózer: A két fogalmat gyakran szinonim értelemben alkalmazzák, én is ezt fogom