Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - A világot kiállítani és megörökíteni Welt ausstellen. Schauplatz Wien 1873. Technisches Museum Wien, 2004. október 28.-2005. február 27. Bogdán Melinda

lünk rá (Qraphische Künste und gewerbliches Zeichnen), mint például Doctor Albert, Divald Károly, Gévay Béla, Koller Károly, Kozmata Ferenc, Plohn Illés, Schrecker Ignác, Simonyi Antal, Veres Ferenc stb. (jellemzően a fair play egykorú szabályaira a konzorcium tagja, Klösz nem szerepelt a magyar kiállítók között.) A katalógus sajnos csupán néhány esetben tér ki részletesebben a kiállított felvételekre (például Divald tájképei vagy Plohn hódmezővásárhelyi főutcája), legtöbbször csak annyit említ, hogy zsánerképek vagy egyszerűen fotográfiák. A legnagyobb terjedelmet azonban a harminchét női portrét kiállító Schrecker kitüntetéseinek és díjainak felsorolása teszi ki... Bár 1873-ban nem került sor egységes fotó-világkiállításra Bécsben, az egyes pavilonokban mégiscsak érezhető volt a fényképezés „kultúrhatalmi" és „intelligenciafaktor" szerepe. A portré, az építészeti és ipari fényképészet, az olyan technikai újítások, mint a sztereofotó mellett a szoláris és lunáris felvételek dokumentálták a tudományban betöltött szerepét. Mindez lehetővé tette, hogy a bécsi világkiállítás önreprezentációjának és a kiállítók reprezentációjának egyaránt fontos eszköze legyen a fotográfia. JEGYZETEK 1. A sorozat első időszaki kiállítása Petzvál Józsefről szólt. Die Schärfung des Blicks. Joseph Petzval: Das Licht, die Stadt und die Fotografie. 2003.0

1.23.-2004.02.22. 2. A témáról lásd bővebben Felber-Krasny 2004. 3. A múzeum archívumában lévő képanyag tételes jegyzékét ugyancsak a kiállítást kísérő tanulmánykötet függelékében tették közzé (I 14-124- p), valamint az interneten a múzeum honlapján pdf formátumban: http://www.tmw.ac.at Ugyanezekből a felvételekből egy más szempontú válogatást adott közre az a kiállítás, amelyet a bécsi Várostörténeti Múzeum 2000-ben rendezett 1860 és 1910 közötti fényképanyagából. Itt nagyobb hangsúlyt kaptak a pavilonok enteriőrjei; vö. Winkler, Red. 2000:142-157. A bécsi világkiállítás fotográfiai anyagából magyar közgyűjtemények is őriznek képeket, például Klösz felvételeit a Budapesti Történeti Múzeum. 4. A kérdésről bővebben lásd Hütsch 1985. 5. Például Klösz György felvétele a japánkertről (No. 462), amelynek hátterében az egyiptomi mecset és minaret emelkedik. 6. A témával a tanulmánykötet bővebben foglalkozik, vö. Ulrike Felber: Wien wird Weltstadt (83104p.). I 31