Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Képek - kutatás és reprezentáció Sarah Pink — László Kürti - Ana Isabel Alfonso, eds.: Working images. Visual research and representation in ethnography Bata Tímea

toké szertartásának előkészületeit és eszközeit fotózza, magán a szertartáson azonban csak rajzolhat és jegyzetelhet, hangfelvételt készíthet. Terepmunkája során a nappali, az ébrenlétet bemutató fényképek fekete-fehérek, míg az álmok világába vezetők színesek. Számára (is) a fotó jegyzetfüzet, emlék, illusztráció és bizonyíték. A fotók az adatközlők számára is szolgálhatnak kiegészítésre szoruló, eddig másképpen látott információkkal. A beszélgetés a képekről megmutatja, hogy ők miként gondolkodnak saját világukról. Ez a módszer nem egyedüli, és az antropológiában is alkalmazták már, de Orbitig nagyon intenzíven részt vesz ezeknek a létező és álmokban élő világoknak és társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatásuknak a megértésében. Olivia da Silva és Sarah Pink In the Net: anthropology and photography (Hálóban: antropológia és fotográfia) című tanulmánya (157-165. p.) az azonos című kiállításhoz kapcsolódó munkákról és fényképekről számol be, a reprezentáció oldaláról közelítve. A kiállítás portugál és angol halászközösségek tagjait mutatja be. A hivatásos fotós, Silva által dokumentumfotó igényével készült portrék a kultúra, a hely és az identitás kérdésére adnak válaszokat. Az egyes portrék (és személyek) mögött számos komoly interjú és az adatközlőkkel való együttműködés áll. Silva fontosnak tartja a fotós és fotózott közti kapcsolatot - ennek gyakorlatát a közölt fényképek teljes mértékben visszaadják. A képek antropológiai olvasatát nyújtja Sarah Pink, aki amellett érvel, hogy az expresszív fotózás is használható az antropológiai kutatások során. Az etnográfiai módszerekhez kapcsolódóan digitális archívumok felhasználásának és életre keltésének példája olvasható Kürti László huszadik századi lajosmizsei képeslapokról szóló tanulmányában - Picture perfect: community and commemoration in postcards (Tökéletes kép: közösség és megemlékezés a képeslapokon, 47-71. p.). A múlt képei, a lapok szövegei, az adott múlt jelen állapota és a hozzá kapcsolódó szövegek, történetek (kollektív emlékezet) egy-egy képeslap szereplőinek, épületeinek életét mutatják be. Az elemzett képeslapok egy digitális archívum részei, ezért némiképpen kapcsolódnak a hipermédia problémájához is. A hipermédia Conversing anthropologically: hypermedia as anthropogical text (Társalgás antropológus módjára: hipermédia mint antropológiai szöveg) című tanulmányában Sarah Pink ( 166184- p.) az etnográfiai reprezentáció viszonylag új, multimédiás formái - a digitalizálás, CD, DVD, internetes megjelenés adta lehetőségek kihasználására hívja fel a figyelmet, saját példáin keresztül bemutatva. Az eddig használt és megújításra szoruló formák-folyó szöveg, fénykép, film, hang-beépíthetők és jól felhasználhatók, ezenfelül lehetőséget adnak egy reflexív antropológiai anyag létrehozására. Rod Coover Working with images, images of work: using digital interface, photography and hypertext in ethnographia (Munka a képekkel, a munka képei: digitális felület, fénykép és hipertext használata az etnográfiában) című írása (185-203. p.) szintén ezt a kérdést feszegeti: mi történik, ha a képek digitális világba kerülnek? Francia szőlőtermesztők között részt vevő megfigyelőként eltöltött tapasztalatairól és az ott készített anyag feldolgozásáról ír. A hipermédia a kutatót és az olvasót is új gondolkodás, használat elé állítja. A különféle formák együttes alkalmazása megengedi, hogy az eddigiektől elszakadva a kép ne