Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

KIS-HALAS JUDIT: Átformált hagyomány - a töröcskei öntőasszonyok

5. A lábodi öntőasszony így kezelte az ijedtséget: „A kislán mindig sírt és zörgött. Evittük a Polák szüléhő, és az mögöntötte. A vijasz kimutatta a kislánt és mellé egy kokast. A kislán az udvaron jáccott, és mögijett a kokastu. De jaz öntés után abbahatyta ja sirást, mintha csak evákták vóna." (Mike 1974-1975.) 6. A töröcskei öntőasszony állatrontás esetén ad tanácsot a rontó azonosítására a következő történetben: „Egy ember az istállóban hált. Arra ébredt, hogy mintha a borjú szopta volna, annyira szopott valami. Hirtelen a gatyamadzagját kivette, megkötötte az ajtót. Világot gyújtott. Egy nagy macska vót. Vasvillával összecsépelték, a végén kidobták. Másnap egy öregasszony nagyon beteg volt, össze volt törve. Egy öntőasszony mondta, hogy ezt csinálják [tudniillik hogy vasvillával összecsépeljék]." (Diószegi 1952.) 7. „Egy asszony féltékeny volt az urára. Elment a javósasszonyhoz: adjon neki olyan italt, hogy az ura mást ne szeressen, csak őt. Meg is itatta vele, s ettől a férje megbolondult." (Mike 1974-1975.) 8. Jelenlegi ismereteink szerint Somogyban a következő településeken tevékenykedtek körülbelül az 1960-as évekig viaszöntéssel (is) gyógyító javósok, illetve öntők: Lábod, Nagyatád, Inke, Polány, Nagybajom. 9. A Szent Antal tüze gyógyításával foglalkozó domaszéki (Csongrád megye) Ballá rokonságról állított össze hasonló genealógiát Grynaeus 1998:15 l-l 52. 10. A tudomány családi körben való öröklődésének széles körben elterjedt hiedelmére két somogyi példát idézek: azt csak úgy úgy e'hagyták így öröklésrű egyikrű a másikra, akire akarta, vagy unokára, vagy lányára hagyta..." (Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése, Osztopán, 1976); „A tudományt tanulással kell megszerezni. Idősebb korban kezdenek tanulni. A néni, Zsifkó Mártonné ötven éves korában vette át a tudományt. Őt a nénje tanította, éjjel járt hozzá tanítani. Még meg is verte, mikor nem jól csinált valamit." (Fekete é. n..) Elvétve találkozunk a tudomány átvételével a családon kívüli személytől: „A javósasszony úgy vehette át a hatalmát, hogy hét temetőbe köllött emönní és három fejfát ehozni, hármas határhoz köllött mönni, mög éfélkor a körösztutra. A lábodi javós szüle a Szörényi javósasszonytu' tanúta a tudalmát. Csak azokon tudott segitteni, akik hittek benne." (Mike 1974-1 975.) ILA család és a falu emlékezetében leginkább megőrződött két öntőasszony a mágikus foglalkozását jelölő névvel is rendelkezik: Zsifkó Mártonné Kovács Erzsébetet Öntő Örzse'nek, leányát, Fehér Cyörgyné Zsifkó Rozáliát Öntő Rozi(ka) fnéníj-nek is nevezik. A neveket az egyszerűség kedvéért én is átveszem. 12. Saját gyűjtés, Töröcske (Somogy megye), 2001. A tényeket Diószegi Vilmos 195 l-l 952-es, Erdélyi Zsuzsanna 1973-as helyszíni, valamint Fekete László ismeretlen időpontban rögzítet szennai gyűjtései is igazolják. A szóban forgó nénére így emlékezett Öntő Örzse: „[...] Öreganyám 44 évig öntött. Tőle a néném kapta, az meg 39 évig vót öntőasszony. Én meg 44 éve vagyok, a néném hagyta énrám. Anyám testvére vót ez a néném. Rokonról rokonra maradt." (Diószegi I 953:306.) Az ormánsági javasok közül a budákóci (ma Budakovac, Horvátország) „vak Pistá2 nak" tulajdonítottak látó-/jósképességet. Vak Pistához is kapcsolódik a tudatvesztés ténye, ám ?j ő a tudományát szerezte ebben az állapotban: „a budákóci Pista bácsi kukoricát mönt szönni, ott elesött, egy hétig alutt, mögvakút, abba az eszméletlenségébe kapta a tudalmát." (Kiss 1986 Jo [1937]:218.) 13. Saját gyűjtés, Töröcske, 2001. A későbbiekben csak a felhasznált más gyűjtések adatait adom meg. 14- Kissé távoli analógia, de figyelemre méltó, hogy a szerb gyógyítóasszony (bajalica) is csak a menopauza elérkeztével válik alkalmassá a gyógyításra. A menstruáció végleges elmaradása által a nő - rituális értelemben - ismét „tisztává" válik, s a gyógyításnak ez elengedhetetlen feltétele (Kerewsky-Halpern 1989:120-121). 15. Ismét balkáni párhuzam kínálkozik e jelenségre. A görög falusi gyógyítók, bár már egészen fiatal korukban elsajátíthatták a tudományt, csak „tanítómesterük" halála után válhattak annak 204 hatékony birtokosává (lásd Blum-Blum 1965:171). OO o