Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
Tabló - Szibériai nyelvrokonaink tárgyi világa Ja. A. Jakovlev, otv. red.: Lar-Jah: Narod s zalivnyh lugov. Etnograficseszkaja kollekcija vahovszkih hanty vTomszkom oblasztnom krajevedcseszkom muzeje Kerezsi Ágnes
Ezt szemlélteti az a szerző által közölt 2002-es táblázat is, melyben a Vah folyó menti települések hanti lakosságát veszi számba. Az adatok szerint mindössze 1056 hanti nemzetiségű ember él itt. A bevezető tanulmány azon oroszországi néprajzi művek felsorolásával zárul, melyek az adott terület vizsgálatával foglalkoztak. A katalógus második tanulmánya Mihail Bonifatyevics Satyilov, a Szibéria autonómiájáért küzdő politikus, majd kutató életútját, nézeteinek politikai hátterét és későbbi tragikus következményeit ismerteti. Mint az írásból kiderül, Satyilov I 922 és I 933 között a Tomszki Helytörténeti Múzeum igazgatója volt. Neki köszönhető, hogy a múzeum igen rövid idő alatt független, költségvetéssel rendelkező intézménnyé válhatott. Az I 926-os, Vah menti expedícióját, melynek tárgyínyagát a katalógus ismerteti, I 924-es, Narim vidéki kutatóútja előzte meg. Ennek során 1 1 8 tárgyat gyűjtött a vidék szölkup lakosságától. Satyilov - bármennyire is szerette volna - több alkalommal nem járt a vidék őslakosai között, ezért figyelmét I 933-as letartóztatásáig a szibériai orosz parasztok életformája, archaikus folklórja és népművészete felé irányította. A tanulmány a továbbiakban Satyilov Vah menti expedíciójának előzményeit, célkitűzéseit és eredményeit ismerteti. A négy hónapra tervezett expedíció három főből állt, magából Satyilovból, aki a gazdasági-néprajzi kutatásokért volt felelős, egy statisztikusból és egy tolmácsból. Azt az utasítást kapták, hogy derítsék fel a Vah menti terület szociális-gazdasági állapotát, és határozzák meg gazdasági fejlesztésének leghatékonyabb módját, figyelembe véve a vidék természeti és etnikai sajátosságait. Satyilov az őslakosok hagyományos kultúráját, nyelvi és embertani sajátosságait kívánta tanulmányozni. Útjuk során körülbelül 1500 kilométert tettek meg, negyven települést látogattak végig. A gazdaság, a társadalom és a hitvilág kérdéseivel egyaránt foglalkoztak, és pontosan feljegyezték az egyes háztartások teljes inventáriumát. Legértékesebbek talán a Vah menti hantik törzsi-nemzetségi szerkezetére és jogszokásaira vonatkozó adataik, mivel előttük erre vonatkozó adatokat alig gyűjtöttek. Emellett több mint harminc mesét, mítoszt, epikus töredéket jegyeztek fel, melyek egy részét az ismertetett katalógusban publikálták. Az expedíció igen fontos eredménye volt az is, hogy 108 hanti tárggyal és 74 fényképpel bővült a Tomszki Helytörténeti Múzeum gyűjteménye. A fejezet Satyilov néprajzi bibliográfiájával, élete utolsó éveinek ismertetésével zárul. A fejezet a tudósról és családjáról közölt fényképekkel, illetve személyes dokumentumaival egészül ki. A katalógus harmadik fejezete magából a tárgykatalógusból áll, mely földrajzi rendszerezésben mutatja be a Satyilov által gyűjtött tárgyakat. Az egyes települések hanti és orosz nevét itt is feltüntetik. A szokásos leltári szám, név, anyag, méretek és tárgyig leírás mellett a tárgyak használatára vonatkozó adatok szerepelnek a katalógusban. Ezekhez kiegészítő információkat is olvashatunk Satyilov Vahi osztjákok című, I 929-ben • megjelent könyvéből, melyeket a tárgyak mellett elhelyezve idéz a katalógus összeállítója ja, Natalja Tucskova. Amennyiben az adott tárgy már más kiadványokban is szerepelt, J£ annak pontos bibliográfiai adatait is feltünteti. Egy-egy tárgyról szükség szerint több fénykép készült. A katalógus végén a Satyilov-gyűjtemény elveszett, tönkrement tárgyait sorolja fel. Az egész kiadványt az igényes kivitelezés, tudományos megbízhatóság, rendkívül precíz dokumentáció és jó használhatóság jellemzi. A könyvvel csaknem egy időben, 2003-ban jelent meg CD-n aTomszki Helytörténeti 3 I 2 Múzeum teljes hanti gyűjteményének katalógusa is, KataloghantijszkojkoüekciiTOKM
