Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

DAVIDE TORSELLO: Az instabilitás kezelése. Bizalom, kétértelműség és társadalmi kapcsolatok egy dél-szlovákiai faluban

nosabb, stratégiai vonal figyelhető meg, melyet a „kétértelműség menedzsmentje" névvel illethetünk. Annak oka, hogy az emberek elképzelései gyakran nem felelnek meg a cselekedeteiknek, egyszerűen abban keresendő, hogy tudatosan döntenek így, ezáltal hagyva szabad utat a további választási lehetőségeknek, valamint a kölcsönös elvárásoknak és kötelezettségeknek. Itt egy olyan ponthoz érkeznek el ezek a falusiak, ahol a viselkedés mintáit a kölcsönösség szigorú szabályai alakítják, elkerülve a legszigorúbb társadalmi szankciót, tudniillik hogy valaki teljesen kirekesztődjön a társadalmi kapcsolatrendszerből. A bizalom tehát a társadalmi interakciók változatos és különböző szintjein konstruálódik, és funkciói attól függnek, hogy ezek a szintek miképpen fonódnak össze a mindennapi gyakorlat során. Fordította Árendás Zsuzsa JEGYZETEK 1. A falunak 1531 lakosa van, ebből 723 fő gazdaságilag aktív. A lakosság 83,1 százaléka magyar nemzetiségű, 15,5 százaléka szlovák, 1,4 százalék pedig más nemzetiségűnek vallja magát (2001 es népszámlálás). 2. A szlovák restitúciós folyamat általános értékeléséről lásd Wolz et al. 1998. 3. A skála legalacsonyabb értékét egyre terveztük, ám adatközlőink azt javasolták, hogy néhány esetben megfelelőbb volna a nulla érték bevezetése, mivel ez jobban tükrözné az adott kategóriához fűződő viszonyukat. 4. Idetartozik a falu polgármestere, a polgármester-helyettes, két jegyző és két titkár. Mindannyian a helyi polgármesteri hivatalban dolgoznak. 5. Családon az egy háztartásban élőket, illetve azokat a gyermekeket értjük, akik már nem laknak otthon. 6. Érdekes módon az emberek az államhoz való viszonyukat igyekeznek hangsúlyozni, még úgy is, hogy nem igazán szándékoznak azt egyes konkrét személyekkel azonosítani, amint az általánosan elfogadott volt a szocializmus idején. Az állam egy absztrakt entitássá vált. Arra a kérdésre, hogy „Mit gondol, ki tudna javítani az Ön gazdasági helyzetén?", ötvenből harminhét válaszadó jelölte meg az államot. Ugyanakkor, ha azt kérdeztem, ki javíthatna a falu jelenlegi nehézségein, kevesen jelöltek meg olyan konkrét politikust vagy helyi elöljárót, aki bármi ilyesmire képes volna. A bizalmatlanság jellemzi az egyén és a társadalmi intézmények viszonyát, és úgy tűnik, hogy ez a folyamat különösen erőteljes akkor, ha az intézmények nem kötődnek személyekhez. 7. Ezek közé tartozik a nyugdíjasklub, a vadász-, a horgászegyesület, a Szűz Mária-egyesület, a Vöröskereszt-egyesület, az egyházközösség, a futballklub, a Csemadok magyar kulturális szervezet, a cserkészek, a kórus, a színjátszó csoport, a magyar fiatalok kulturális klubja, a latin tánccsoport és a fitneszklub. 8. A 200l-es augusztusi tábortűzre utalok, amelyen több százan vettek részt. Az esemény azóta a környező falvak és a város lakóit is vonzza, az akkori médiaszereplésnek is köszönhetően. A tábortűznél különböző élő és diszkózene szól, gyermekvetélkedőket tartanak, kinti főzést, közös italozást és különböző sportversenyeket szerveznek.