Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló

tán beszélgetést (Katharina Eisch: Interethnik und interkulturelle Forschung. Methodische Zugangsweisen der Europäischen Ethnologie). A szerző régóta kutatott témáját mutatja be ismét, ezúttal az európai etnikumok közötti kapcsolatok és konfliktusok, vagyis az ismerősség és idegenség dinamikájának időszerűségére helyezve a hangsúlyt. Az alig pár éves múltra visszatekintő kutatási irány, az ipari üzemek, vállalatok, hivatalok „néprajza" az terület, ahol a kellő időpontban, a kellő informátorokkal lehet ugyan hasznos interjúkat készíteni, a legtöbb esetben azonban csupán a megfigyelésekre, benyomásokra hagyatkozhat a kutató (Irene Götz: Empirische Erhebungen in Industriebetrieben und bürokratischen Organisationen). A tanulmány az üzemi életvilágok és szimbólumrendszerek vizsgálatában rejlő lehetőségek mellett becsületesen ismerteti a kutatás rendkívüli nehézségeit is (szerepkeresés és -játszás, a bennfentes és kívülálló nézőpontja közötti ingadozás, egyes belső információk hiánya, az adatok és eredmények korlátolt felhasználhatósága stb.). Csak az átlagosnál nagyobb szerep- és tereptudatossággal dolgozó kutatónak ajánlható tehát ez a témaválasztás, aki azonban, ha egyszer elszánja magát, nagy haszonnal forgathatja nemcsak Götz e módszertani tanulmányát, de a hozzá mellékelt terjedelmes irodalomjegyzéket is. A kultúra a 20. század végétől nagyrészt médiakultúra, vagyis a média által közvetített, sőt konstruált kultúra - ezen a felismerésen alapul a kötet három tömegkommunikációval foglalkozó tanulmánya. A film és televízió, valamint a médiaszövegek témájának külön tanulmányban való bemutatása nem tűnik igazán indokoltnak, a definíciók, a tudománytörténet, a módszerek és a témák területén is sok az átfedés (Ute Bechdolf: Kulturwissenschaftliche Medienforschung: Film und Fernsehen: Christoph Köck: Kulturanalyse populärer Medientexte). A lehetséges témák közül mindkét szerző a média mindennapi használatának, illetve a tömegkommunikációs jelentéstermelés modelljének szentel nagyobb teret, leszögezve, hogy általánosan érvényes elemzési módszerek e területen (még?) nem kristályosodtak ki. A következetes módszertan hiányát Köck egy konkrét példája próbálja pótolni az 1978-as osztrák-német világbajnoki futballmérkőzés - mint médiaesemény-elemzésével, illetve általában a futballközvetítések- mint identitás- és konfliktusképző események - bemutatásával. Sokat ígér, de néhány hasznos webcímnél sokkal többet nem nyújt az internet és néprajz háromoldalú kapcsolatáról szóló tanulmány (Thomas Hengartner: Volkskundlisches Forschen im, mit dem und über das Internet). A szerző kérdésére - vajon beköszönt-e az internettel a tudomány virágkora - szerencsére nem kapunk egyértelmű választ, megismerhetjük azonban néhány kiaknázásra váró szövegarchívum elérhetőségét, és ha számítógéppel, internet-hozzáféréssel és kellő elszántsággal bíró empirikus ~ kultúrakutatók vagyunk, válogathatunk az Anthropology of Cyberculture ajánlott kuta- ^ tási területei közül (internethasználati lehetőségek, kommunikációs viselkedésmódok, önábrázolás az interneten, a weboldalak tartalomelemzése stb.). ~2 Am addig se tétlenkedjünk, amíg ez az állapot bekövetkezik! Forgassuk szorgalmasan e kézikönyv lapjait, gondoljuk át az ajánlott módszereket, és váltsuk valóra a szerkesztők reményeit: írjunk átgondolt, letisztult koncepciójú kutatási terveket, dolgozatokat és könyveket!