Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Helyzet - Kürti László Egy (újabb) kritika... Válasz Feischmidt Margit ismertetésére

KÜRTI Egy (újabb) kritika... Válasz Feischmidt Margit ismertetésére ^3römmel olvastam a Tabula 2003. évi (6. évfolyam) 2. számában megjelent könyvismertetést a 2001 -ben, Amerikában publikált The remote borderland című könyvemről. Az azonban igen rosszul érintett, hogy a könyv egyes célkitűzéseit is félreértő elemzés több oldalon keresztül villant fel kiragadott részeket és megjegyzéseket, de sajnos félremagyarázva a leírtakat. Szakfolyóiratokban (American Ethnologist, Slavic Review, American Anthropologists) a szerkesztői elvek szinte előírják, hogy egy kérdéses vagy szubjektív könyvismertetést a szerzőnek megmutatnak, ezzel mintegy lehetőséget adva a viszontválaszra. Ez főleg akkor ajánlatos, ha a könyvet egy fiatalabb vagy nem szakmabeli szerző ismerteti. Eddig több visszajelzést kaptam a könyvre vonatkozóan, és a kemény kritikán túl néhány kellemes meglepetés is ért, de sehol sem találkoztam azokkal a kitételekkel, amelyekre Feischmidt Margit figyelmeztet. Nézzük a tényeket! Az ismertetés címe, Egy (újabb) könyv Erdélyről már előítélettel telített, eleve kérdésessé teszi a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Mi az, hogy újabb? Kinek? És mikortól számítva? Melyik diszciplínában? A címzés már csak azért sem állja meg a helyét, mivel szociális-kulturális antropológiában a magyar nemzeti identitással és az abban központi helyet elfoglaló Erdély-mítosszal kapcsolatos munka eddig (tehát 2000-ig, amikor a könyv anyaga lezárult) nem jelent meg. Az ilyen hozzáállás elidegenítő, de ugyanakkor egyben elrettentő is. A könyv ismertetője figyelmébe ajánlom a kuhni paradigmaváltás fontosságát és természetét, hiszen minden munka egy újabb hozzájárulás a tudományos diskurzus fő áramvonalához vagy annak megkérdőjelezéséhez, s ha a könyv ismertetőjének szemléletével tekintjük a dolgokat, akkor el kellene fogadnunk, hogy egyik tudományágban sincs újabb diszkusszióra vagy a korábbiak felülvizsgálatára semmilyen szükség. Gondolom, fiatal kollégám nem ezt akarta mondani, vagy ha igen, akkor nagy bajokat látok. Elég emlékeztetni az olvasót arra, hogy az elmúlt négy-öt évben legalább fél tucat olyan antropológiai monográfia jelent meg, amely Makedóniával, a makedón területiség elméleti és történeti konstruálásával foglalkozik. Hasonlóan bő terméssel van dolgunk az északír, katalán vagy a baszk területi nacionalizmussal kapcsolatban is. Ehhez képest a The remote borderland szinte hihetetlenül magányos (nem is volt valami könnyű publikálni, de ez más kérdés). Jó a dolgokat kontextusukban szemlélni. Hadd emlékeztessem a könyvolvasó kollégát még egyszer, bár ezt a könyvben elemzem, hogy a szociális-kulturális antropológiában egyetlen mérföldkő jelzi igazán a téma kezdeti boncolgatásának kényességét, valamint annak teljes hiányát: a Current Anthropologyban Michael Sozan rövid ismertetése (Sozan 1977) és a Romanian Research Croup frappáns válasza (1979). Igaz, ez az 1970-es években történt. Az ezután publikált, Romániáról szóló antropológiai monográfiák szinte nem ismerik (nem akarják ismerni?) a témát. A historikus vita ellenére az eltelt több évtized (sajnos) sem az európai, sem pedig az észak-amerikai kontinensen nem produkált antropológiai monográfiát a magyar