Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Jelenkori szokások virtuális gyűjteménye Lucia Luidold - Ulrike Kammerhofer-Aggermann, Hrsg.: Bräuche im Salzburger Land 1-2. CD-ROM. Kemény Márton

Andalúziából is). Több írásban is kitérnek a barokk kor eseményeire, reformjaira, Hieronymus Colloredo érsek szerepére, ugyanakkor meglepő a rossz idő elleni harangozás egykori szokásának külön alfejezetben való leírása csupán azért, mert Colloredo föllépettellene. A Zene, szó, tánc, intézmények című főfejezet végképp elrugaszkodik a kiadványsorozat koncepciójától, hiszen már a „zenei népi kultúra" („Musikalische Volkskultur") körébe sorolt, számtalan alfejezetben taglalt terület - az egész nem professzionális zenélés - sem tartozik szorosan a szokások, a cselekményesség világába, a múzeumok, kulturális szervezetek, nyári egyetemekés a salzburgi irodalmi élet népszerűsítő leírása pedig sok helyütt már összefüggésbe sem hozható a CD-k valódi tartalmával. A zenei írások között szó esik a különböző szokások dalairól, a „népzene" történetéről, mai életéről, pedagógiai jelentőségéről, a rezesbandákról, műfaji különbségekről, tudományos archiválásról stb. A táncokat sokkal rövidebben tekintik át, és csupán a jelenre koncentrálnak. Zene és tánc bevonása a kiadványsorozatba az egész tematikát a „hagyomány" általánosabb és még kevésbé megragadható kategóriájához közelíti. Ebben a fejezetben írnak még különböző télűző szokásokról, birkózásról, májusfaállításról is, ugyanakkor hiába keressük a pünkösd, a nemzeti ünnepek és sok egyéb idevágó téma kifejtését. Az utolsó tematikus főfejezetben (Hagyományok és ellenvilágok) ismét körüljárják a „haza" ideájának szokásokat is felhasználó megalkotását, a lokális és regionális identitás megteremtését, majd a szabadidő eltöltésének módjairól (például fitnesz és wellness), az (alpesi) turizmusról és az ehhez kapcsolódó kulturális reprezentációkról (például Mozart-golyó), a vadászatról és halászatról, végül pedig a halloween mai elterjedéséről kapunk képet. Mindezek között váratlanul megjelenik például a legelőgazdálkodás néprajzi leírása, különböző középkori mondák ismertetése és a németországi Berchtesgaden szinte egész évi szokásvilága is. A gyűjtemény az identitás fogalmának középpontba helyezésével, a különböző etnikai és egyéb csoportok szokásainak dokumentálásával és bemutatásával végső soron a „mi" és „mások" megértését, elfogadását szolgálja. A CD-k fő erénye a néprajztudomány szempontjából is helytálló, többnyire megfelelően dokumentált anyag népszerűsítése, ami nem merül ki a tudomány tárgyát képező adatok ismertetésével és értelmezésével, hanem fogalmak, irányzatok, elméletek és módszerek kifejtésével, tudománytörténeti áttekintésekkel, szakemberek életműveinek leírásával és bőséges szakirodalom közlésével magát a tudományt is közelebb hozza az „olvasókhoz".