Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
Tabló - Jelenkori szokások virtuális gyűjteménye Lucia Luidold - Ulrike Kammerhofer-Aggermann, Hrsg.: Bräuche im Salzburger Land 1-2. CD-ROM. Kemény Márton
zi társaságokon keresztül az osztrák állami honlapig stb.); továbbá különböző menük segítségével kereshetünk ki célirányosan egyes adatokat (a fényképek, filmek, hangzóanyagok, szerzők, szakirodalom és internet-linkek mutatói mellett kulcsszavak megadásával kereshetünk ki egyes kifejezéseket bármely szöveges részben). Sajnos a szerzők sem földrajzi mutatót, sem „tárgyszókatalógust" nem készítettek. Előnye viszont a kiadványnak, hogy minden közölt dokumentumnál megjelölik több-kevesebb pontossággal a forrást. Az oldalak formailag is jól kidolgozottak, a design viszonylag egyszerű, így nem válik a használhatóság rovására. Majdnem minden tanulmányt „oldaljegyzetként" jó minőségű, kinagyítható, fekete-fehér és színes képek sora kísér, az ugyanott ikonként föltüntetett filmek és hangzóanyagok száma kisebb. Az első CD a téli ünnepkört foglalja magában. Első főfejezete (Szokások és identitás) a kiadvány alapelveit ismerteti, a második (Azember és szokásai) pedig különböző fogalmakról szóló tanulmányokat tartalmaz (szokás, identitás, idő, vallás, egyesületek, kultúrtörténeti módszer). A többi főfejezet tartalmi elkülönítése igen esetleges; sokszor nehéz eldönteni, hogy egyes szövegek miért az adott főfejezetbe kerültek. A harmadik főfejezet (Karácsony tegnap és ma) a téli ünnepkörhöz sorolható szokások történetét írja le és elemzi számtalan tanulmányon keresztül, melyek a legkülönfélébb módszerekkel világítják meg a változások irányát. Különös előnye ennek a fejezetnek a sok kvalitatív kutatás, a metódusok kifejtése és sokfélesége és ezen kutatások eredményeinek (többnyire) első közlése. Elsőként a karácsony kortárs, szekularizált viszonyait, az „ajándékozás ünnepét", a „család ünnepét" mutatják be, amit a karácsony középkortól napjainkig való történeti áttekintése, majd az újkori salzburgi karácsony leírása követ. Bemutatják egy 2001-2002-es történeti kutatóprogram módszerét (A karácsony társadalmi szerepének változása 1800 óta), amely programon a lemez több további tanulmánya is alapul. Több tanulmányban is - a kritikai kultúrakutatás szemléletét követve - a kvantitatív adatokon alapuló kérdőívezés hátrányait fogalmazzák meg, és a kvalitatív adatok elérését lehetővé tévő életútinterjú módszerét helyeslik. Ezt erősíti meg tanulmányok egész sora: bemutatják a paraszti karácsony 20. századi változását; leírják a munkások téli ünnepkörét a 19-20. században; ismertetik egy falu, majd egy öregek otthona sajátos karácsonyi szokásait, s mindezek az elemzések életútinterjúkon alapulnak. Az önéletírások értelmezése is több fejezet témája parasztok, illetve munkások vonatkozásában, és két tanulmány is iskolásokkal íratott dolgozatok elemzésével foglalkozik, melyekben a 11 -15 éves gyermekek saját élményeiket, valamint felmenőik emlékezéseit írják le. Bemutatják egy 2001 -es jelenkorkutatás eredményeit (Salzburgi karácsonyiszokások), ami nyílt kérdőíveken és klaszteranalízisen alapul, és a szokások kortárs viszonyokhoz való állandó alkalmazkodását hivatott bizonyítani. Egy fotóantropológiai fejezet a salzburgi karácsonyi vásár megfigyelésén keresztül ismerteti a vásárlási szokásokat. Szó esik még a karácsonyhoz köthető szépirodalomról (Dickens, Andersen) és mesékről (anélkül azonban, hogy ezek bármiféle konkrét társadalomtudományi elemzését adnák), Dickens Karácsonyi ének című regényének megfilmesített változatairól, az 1850-1938 közötti napisajtóban megjelenő karácsonyi témákról, a zsidóság chanukkájának karácsonyhoz való hasonulásáról (ami a 19-20. századi akkulturációt és asszimilálódást érzékelteti), a nemzetiszocialista propaganda által átitatott karácsonyról, a karácsonyfa történetéről és meglepően röviden a szilveszterről és az újévről. Az Előkészítés és ünnep című főfejezet színvonala elmarad az előzőhöz képest, in-