Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - A Ferenc-csatorna emlékalbum hasonmás kiadása Bogdán Melinda

ként jelentkeznek az album záróképei, amelyek zsánerképszerűen mutatják be a csatorna menti népcsoportok viseleteit. Érdekes, hogy Letzter leginkább a magyar népviselet felvételekor rendezte életképszerűen a beállítást (pipázó, iszogató férfiak, előtérben vonópaddal, kocsikerékkel). A modellálás miatt képét akár festői előtanulmányként is értelmezhetnénk. A szerbeknél esküvői csoportképet készít, a mennyasszony és a vőlegény kezében gyertyával, jobb oldalukon álló pópával. A csoportképeken több életkor képviselője van jelen, a kor szerint változó viselet érzékeltetésére. A fényképek nagyobb részén a hátteret teljesen leretusálja, ezzel is kiemelve a viseletek ábrázolásának központi szerepét. Érdemes lenne összevetni Letzter többi viseletképével, nem lenne meglepő, ha más területen készített fényképei között találnánk rá ezekre. Feltételezhető, hogy az igény, amely az album szerkesztési elvének szigorú követése, a nemzeti jelleg kidomborítása vezeti arra a fényképészt, hogy beválogassa ezeket a fényképeket. Korábbi munkákban a népcsoportok, viseletek bemutatása jellemzően megyék szerint történt.

8 Kiemelkedően fontos momentum, hogy a képek feliratain nem Bács-Bodrog megyei parasztokkal találkozunk, hanem a csatorna mentén élő magyarokkal, németekkel, szerbekkel, sokácokkal.

9 Tehát a térképen megjelenő új földrajzi egységnek szervező ereje van. Az átalakított táj, a Ferenc József-csatorna ezzel már nemcsak egy terület lesz, hanem a nemzeti tér része. Ez a szemléletmód, mely szerint a tájátalakítás, az ipari infrastruktúra alapvetően nemzeti jelentésű, az 1870-es években még nem szokványos. Ez az album korai típusnak számít, de nem áll egyedül.

10 A nagyvállalatok is készíttetnek önmagukról és beruházásaikról fényképsorozatokat. Az ilyen albumok egy részében azonban erősebb az önreprezentáló, mint a dokumentáló szándék, amely inkább jelenti a befektető, kivitelező társaság portréinak összeállítását. Ugyanakkor születnek még olyan nagyszabású munkák, mint a későbbi és jól ismert Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, amelyben az ipari haladás nem kap megfelelő helyet a táj, történelem és etnográfia témakörök mellett. Ez részben köszönhető Jókai irányító szerepének is, aki romantikus nemzetképet és birodalmi patriotizmust sugallt. A Pallas Nagy Lexikon vizualizált anyagában azonban már jelen vannak ezek az elemek is, amellyel már más értékeket is bevonnak a nemzeti jelképrendszer kialakításába. Ebben a kontextusban fogalmazható meg tehát a kérdés (túllépve a gazdaságtörténet által kínált egyszerűsíthető válaszon): nálunk miért nem fedezhető fel nemzeti tájként az ipari táj? JEGYZETEK 1. Az album - és a hasonmás - borítóján valójában az uralkodópár hivatalos monogramja szerepel, amely egy zárt korona alatt összefonódott FJI és E betűkből áll. 2. Merk 1998 (a kötetben nincs lapszám). 3. Hámori 200

1:1. 4. l870.XXXIVés 1873. XVII t.-cz.-kel (Gonda 1899:86). 5. Lőcsén nyitotta első műtermét az 1850-es években, Kassán 1864-ben, a szegedi fényírdával közel egy időben Temesváron két helyszínen, és Debrecenben kezdte meg működését (Szakács 1997:129). 6. Ilyen típusú csoportképei: a Dugonits-szobor javára 1874-ik évi ápril hó 6-án tartott nagy hang-