Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Bővülő könyvtár Biczó Gábor, szerk.: Antropológiai irányzatok a második világháború után Szűcs Balázs

Bővülő könyvtár Biczó Gábor, szerk.: Antropológiai irányzatok a második világháború után. Debrecen: Csokonai Kiadó, 2003. 283 p. /Antropos, I./ 2003-ban a Csokonai Kiadó és a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszéke Antropos néven antropológiai könyvsorozatot indított útjára. Az Antropológiai irányzatok a második világháború után című válogatás az első darabja ennek az egyelőre ötkötetnyire tervezett sorozatnak. A tervezett további művek címét a hátsó borítón találhatjuk meg (Jacques Maquet: Az esztétikai tapasztalat - A vizuális művészetek antropológusszemmel; Antropológia és irodalom - Egy új paradigma útkeresése; Radcliffe-Brown: Struktúra és funkció a primitív társadalomban; Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába). A címekre vetett futó pillantás is elárulja, hogy ez a sorozat is szembenézett az antropológia hazai irodalmának szegényességével, s túlnyomórészt e hiányosságokat igyekszik leküzdeni fordításokkal (ezen a ponton illő megemlíteni két hasonlójellegű vállalkozást, nevezetesen az Osiris Kiadó Antropológiai könyvtárát, valamint a L'Harmattannál megjelenő Kultúrák keresztútján című sorozatot). Antológiák, válogatáskötetek, szöveggyűjtemények ritkán kerülik el a „miért pont ezek?" s az „azok pedig miért nem?" típusú kérdéseket. Ez esetben ezektől eltekinthetünk, s egyszerűen tudomásul vehetjük, hogy egy alapos és jól megkomponált elmélettörténeti munka nagyjából második felét (az eredeti kötet 38, a magyar nyelvű munka 15 tanulmányt tartalmaz), pontosabban annak magyar fordítását vehetjük kézbe. A közelmúlt antropológiai irányzatait bemutató kötet egy 1996-os amerikai munka alapján készült (McGee-Warms eds. 1996). A könyv, miként feltehetőleg a legtöbb szöveggyűjtemény, oktatási szempontokat szem előtt tartva született meg. A szakirodalomhoz angol nyelvterületen sem mindig könnyű (kellő számban) hozzáférni, idehaza pedig mindez érthető módon még nagyobb kihívást jelent. Volt azonban egy további szempont is a kötet összeállításával kapcsolatban: az elmélet szerepének bemutatása az antropológiában. Az antropológia a hagyományos értelmezés szerint kultúrák, társadalmak empirikus vizsgálatával és leírásával foglalkozó tudomány, középpontjában a terepmunkával. A terepmunka nyers adatai azonban (nem beszélve arról, hogy mi válik egyáltalán kérdéssé s ezáltal adattá) önmagukban semmiféle magyarázóértékkel nem rendelkeznek. Itt kap kitüntetett szerepet az elmélet, pontosabban az elméletek, hiszen - mint minden életképes tudományban - elméletek és szempontok sokasága alkotja az antropológia tudományát is. Az elméletek legjobb tolmácsolói feltehetően maguk az egyes antropológusok, érdemes tehát írásaikat közvetlenül is tanulmányozni; ez a szövegválogatás rövid indoklása. Az angol nyelvű kötet szerkesztői által írott tárgyilagos fejezetbevezetők ismertetik az egyes irányzatokat (főbb képviselőik és kérdéseik rövid bemutatásával), az egyes szö-