Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

és hadihajók esetében, az 1850 és 1920 közötti időszakban (197. p.). Gould az egyes konkrét helyzeteken belül az egyes technológiai kompromisszumok szerepét emeli ki. A tárgyvizsgálatok és az írott források viszonyával kapcsolatban amellett érvel, hogy számos információhoz kizárólag az aktuális tárgyak vizsgálata révén lehet hozzájutni. Ráadásul a hosszú életű tárgyak, Gould esetében a hajók a módosítások folyamatát, annak változatos, gyakran eltérő irányú szakaszait őrzik meg, melyeket lehetetlen az írásos dokumentáció alapján rekonstruálni (211. p.). Végül a szerkesztő, Schiffer az időben elhúzódó technológiai változás lehetséges modelljeit igyekszik feltárni. A 18. századtól a 20. századig tartó időszakban az elektronikus technológián belüli változások mozgatórugóit keresi az egyes technológiák közötti kompetíció figyelembevételével (221 -229. p.). Megfigyelhető, hogy az egymással versengő - elekrosztatikus, -kémiai és -mágneses - megoldások nem egyszerűen leváltják egymást, hanem kiegészítő szerepet találnak a társadalom funkcionális mezőjében (functional field). Összegzés A kötet szerkesztője és szerzői megmutatták, hogy az antropológia és a régészet képes újfajta látásmódokkal megközelíteni a társadalmi jelenségek technológiaként meghatározható metszetét, noha eközben az is kiderült, hogy az eddigi elméleti, módszertani megközelítések és esettanulmányok ellenére egyelőre messze vagyunk még a bevezetőben megfogalmazott céltól, azaz a technológia bármilyen szintű antropológiai szintézisétől. Bár a cél a retorika ellenére biztosan nem egy mindent lefedő nagy elmélet megtalálása vagy kidolgozása volt, az azonban jogosan kérdezhető meg az összes felvetéssel kapcsolatban, milyen kapcsolatban állnak például egymással. Kiegészítik egymást a technológia más és más aspektusára összpontosítva az egyes eltérő szemléletmódok, vagy netán vitatkoznak egymással? Továbbmenve, meg vagyok győződve arról, hogy az ilyen jellegű kérdések jóval könnyebben megválaszolhatók, ha lemondunk azon elképzelésünkről, hogy kizárólag az antropológián belül oldjuk meg ezeket a problémákat. Jóval szélesebb horizont nyílhat meg a kutatások és a gondolkodás előtt is, ha hajlandóak vagyunk megismerni és felhasználni, beilleszteni és módosítani, vagy megcáfolni, bírálni például a filozófia, kommunikációtudomány, kognitív tudomány, fenomenológia ilyen irányú eredményeit is. Elképzelhető, hogy a problémákból kiinduló közös gondolkodás és eszmecsere sokkal termékenyebbnek bizonyul(t volna) az ismertetett találkozón is, mint az amúgy sem igazán működő diszciplináris határok újrarajzolásáta tett szervezői kísérlet. Ezek a megjegyzések azonban alapvetően a kötet szerkezetét, célját érintik. Ha elfogadjuk, hogy a könyv nem a technológia antropológiai elmélet alkotja meg a szemünk láttára, hanem azon belül néhány sajátos nézőpont képviselőit szólaltatja meg, akkor sokkal elégedettebben tesszük majd le. A kötet az activity theory, a situated cognition és a behavioral archaeology képviselőinek munkáiból ad jól sikerült válogatást, melyben egy sor ötlettel, megállapítással, elméleti és módszertani alapkérdéssel szembesülhetünk. Ami mégis hiányzik még így is: a kitekintés. Egyrészt akkor, ha ezeken az érintett területe-