Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

WILHELM GÁBOR Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology. Albuqerque: University of New Mexico Press, 2001. 242 p. If\ technológia mint kutatási terület a 20. század antropológiájának egyik mostohagyermeke. Noha a 19. század végén és a 20. század első éveiben még legalább annyira hangsúlyos volt, mint a társadalmi szerkezet vagy éppen a szokások, rítusok vizsgálata, az 1910-es évektől kezdve a terepmunka térnyerésével együtt a funkcionalista-strukturalista, illetve a 20. század második felében a kognitív és szimbolikus, majd hermeneutikai és kritikai elméleteken belül a tárgyak elvesztették hangsúlyos helyüket, és így az anyagi kultúra és a technológia vizsgálata a perifériára szorult a társadalmi és kulturális élet egyéb területeihez képest. Ez a folyamat ugyanakkor nem egyenlő mértékben ment végbe a különböző nyelvterületek társadalomtudományain belül sem. A technológia Franciaországban megmaradt tehát továbbra is a technika tanulmányozásának szintjén, és messze nem szorult annyira háttérbe, mint az angolszász nyelvterületen (19. p.). A német nyelvű néprajzi (Volkskunde típusú) szakirodalomban ugyan folyamatosan foglalkoznak a tudományterület kialakulása óta tárgyvizsgálatokkal, a technológia és ergológia kérdéseivel, éppen a diszciplínák sajátos tagolódása, intézményesítése miatt (a Völkerkunde sokkal inkább az angolszász modell mentén haladt), ezek azonban döntően az adott korszak konvencionális (evolucionista, strukturalista, funkcionalista, szimbolikus stb.) néprajzi elméleteinek egy-egy konkrét alkalmazását jelentik. A Michael Brian Schiffer szerkesztette tanulmánygyűjtemény, mely egyfajta válasz kíván lenni erre az áldatlan állapotra, egy 1998-as konferencia eredménye. A tanácskozáson az Arizona állambeli Dragoonban tizenkét szociokulturális antropológus és régészvett részt, és a szervező felkérése értelmében mindannyian a technológia antropo- ^2 lógiájának elméleti körvonalazására törekedtek. A tanácskozás fő célja egyértelmű volt: a technológiával kapcsolatos, eddig végzett antropológiai kutatások összehangolásával , az antropológiának vezető szerephez kellene jutnia a technológia egyéb társadalom- és jg viselkedéstudománybeli tanulmányozásával párhuzamosan vagy akár szemben. Ehhez J$ azonban mindenképpen az egyes elméleti irányzatokban található rokon vonások megtalálására, egy általánosabb elméleti alap kidolgozására van szükség. A résztvevőknek - a konferenciát szervező Schiffer felkérése értelmében - az előadásukban ki kellett fejteniük a saját kutatásukban alkalmazott technológiaszemléletet mind elméleti, mind módszertani szempontból, azaz az instrukcióknak megfelelően a kifejtett általánosabb elméleti hátteret, modellt vagy megközelítési módot egy-egy esettanulmányra felfűzve tálalták. I 29