Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

SZIJÁRTÓ ZSOLT: „Kulturális rendszer" - egy fogalom metamorfózisa

Számos további megközelítésmód, kérdés és probléma merül fel a táblázat szinte minden egyes kis négyzete kapcsán, amelyek tisztázására empirikus kutatások egész sora hivatott; a jelen tanulmány célja nem volt több, mint hogy kontextualizálja a tér problematikájának megjelenését a társadalomelméletben, illetve ezenfelül egy lehetséges rendezőelv, afféle „térmátrix" bemutatása, ezzel is segítve azokat a különböző indíttatású vizsgálatokat, amelyek „tér - kultúra - kommunikáció" összefüggésrendszerét kívánják pontosabban, részletes empirikus kutatásokra támaszodva leírni. 1. A tanulmány előadás formájában elhangzott 2003. szeptember 2 I -én Budapesten, a PTE kommunikációs doktori programjának Modellezés/tervezés. Rendszer, struktúra, szabály című, hatodik beköszönő konferenciáján. 2. „A 'modell' kifejezésnek azonban két értelme is van - egy (valami)-'nek' ('of sense) értelme és egy (valami) számára ('for' sense) értelme [...]. Az első azt hangsúlyozza, a szimbolikus struktúrákkal úgy manipulálunk, hogy a már meglévő nem szimbolikus rendszerekkel állítjuk őket párhuzamban, mint például amikor megértjük a gátak működését, miközben valamiféle elméletet fejlesztünk ki a hidraulikáról [...]. Az elmélet vagy a táblázat fizikai kapcsolatokat modellez vagyis struktúrákat összefoglaló módon ábrázol - azért, hogy érthetővé tegye őket; ez tehát a valóság-'nak' a modellje. A másik esetben a nem szimbolikus rendszereknek a manipulációján van a hangsúly; amikor a hidraulika elméletéből vagy az áradási táblázatból kiindulva, illetve ezek előírásai alapján építünk gátat. Ebben az esetben az elmélet egy modell, melynek irányításával fizikai kapcsolatok szerveződnek: így ez egy modell a valóság számára." (Geertz 1994:69). 3. E fordulat jellegzetes intellektuális előfutára volt az amerikai filozófus, Richard Rorty, akinek a reprezentáció témakörét körüljáró, 7\ természet tükre című könyve jól összefoglalja a felvetődött ismeretelméleti, metodológiai problémákat (Rorty 1985). 4. És ezzel még nincs vége a terek különböző ontológiai státusú megjelenési formáinak, hiszen éppen a szabadidő szférája kapcsán nem szabad megfeledkezni - a turizmusipar által is maximálisan kihasznált - vágy- és kívánságterek inkább imaginativ, semmint reális geográfiáiról („a vizuális fogyasztás álomvidékéről" - ahogy Dieter Kramer [1994] fogalmaz), ezeknek a mindennapi cselekvésekre gyakorolt nagyon is reális hatásairól. APPADURAI, ARJUN 1998 Globale Landschaften. In Perspektiven der Weltgesellschaft. Ulrich Beck, Hrsg. I 1-40. Frankfurt am Main: Suhrkamp. 2001 A lokalitás termelése. Régió 1

2(3):3-3 I

. AUGÉ, MARC 1

994 Orte und Nicht-Orte. Vorüberlegungen zu einer Ethnologie der Einsamkeit. Frankfurt am Main: JEGYZETEK IRODALOM 228 Fischer.