Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

KESZEG VILMOS: A „mai nap" mint rítus és mítosz

szélgetéskor édesapja elmondja egy mindenét elkártyázó, ezért bánatába belezavarodó gróf történetét. Evekkel későbben Győri Klára meglepődve jön rá arra, hogy ez a személy nem más, mint a gazdája, akihez cselédnek szegődött (lásd Győri 1975:66). 25. A gondolatot más összefüggésben Kulcsár-Szabó Zoltán is felveti. Az általa idézett Odo Marquard szerint a korszakhatárok felállítása, az idő „behatárolása", a „határszükséglet" antropológiai igény (Kulcsár-Szabó 2000:90-9 I ). A korszaktudatba tartoznak az egy korszakon belül a múltra, a múlthoz való viszonyra, a társadalmi viszonyokra, a szövegek érvényességére stb. vonatkozó, érvényben lévő konszenzusok. 26. A mai naphoz való viszonyulás stílusáról, retorikájáról Rüsen alapján beszélünk. A szerző a történelem értelmezésének és megjelenítésének retorikáját a következőképpen határozza meg: „Valamely értelmezett időtapasztalás értelemalakzata olyan nyelvi módozatokban jelenítődik meg, melyek egyúttal gyakorlati hatékonysággal bíró cselekvésirányulások és identitásképződmények módozatai. A historiográfia retorikája azzal a nyelvvel kapcsolja össze a történeti tudást, melyet a tudás címzettsei maguk beszélnek, helyesebben, melyet már mindig is beszéltek, amennyiben önmagukhoz és a világhoz való viszonyukat alapvetően meghatározzák időértelmezések, időtapasztalással kapcsolatos beállítottságok, időértelmezési minták." (Rüsen 1999:48.) 27. Itt emlékeztetünk a Propp mesemorfológiájáról Bremond által megfogalmazott bírálatra. Bremond szerint az antifunkciók is strukturális elemnek számíthatók, s figyelembevételük megváltoztathatja a mese szüzséjét és jelentését. Propp 64. számú meséjének ilyen olvasata nem a testvéreit visszaszerző kislány hősies diadalútjáról szól, hanem egy szófogadatlan, rosszindulatú kislány megváltozásáról (Bremond 1973). 28. Ilyen kísérletként említjük Beke László írását, amely a véletlen egybesesések eseteiről értekezik (Beke 1977). Az irodalom a groteszk esztétikai minőségeként közelíti meg a „tipologizálhatatlan" történeteket, lásd például Örkény István Apróhirdetés, Üres lap, Az autóvezető című egyperces novelláit. 29. Madách Imre Az ember tragédiája című műve például a kudarcok nagy szelektív történeténelmét tekinti át. 30. Nagy Olga A törvény szorításában címmel tekinti át a közösségi élet normáit, a normasértés szankcióit (Nagy I 989). Jelenlegi gondolatmenetünk viszont arra ösztönöz, hogy áttekintsük a megbocsátás formáit és eseteit. 31. Tulajdonképpen minden esemény potenciálisan képes arra, hogy új történelmet, új időszámítást indítson (Ricoeur 1985:159). 32. Korábban e két erő érvényesülését beszédesemények elemzése alapján mutattuk ki (Keszeg 1993). 33. Napjaink krízise (is) abból ered, hogy egyre több egyén tart igény arra, hogy figyeljenek rá, tiszteletben tartsák a világát (Bouvier 2000). 34- Gondolatainkkal azonos következtetésket fogalmaz Szegő Márta. Az idő kezelésének, a különböző munkafolyamatok időben való kibontakozására vonatkozó, felhalmozott tapasztalatokat a szerző „időkonzervekként" definiálja (Szegő 2000). 35. Az évszám elírás. Bizonyára 1644-ről van szó. (Siklódi Sándor megjegyzése.) 36. Tóka (rom.): az ortodox templomokban a harangot helyettesítő deszkalap.